2024

Június

Szent Iván füvei, Szent János bogarai – gyógyfüves séta Mecsekszabolcs környékén

Blog
2022.07.07.

Szent Iván füvei, Szent János bogarai – gyógyfüves séta Mecsekszabolcs környékén

A varázsos este, amikor a gyógyfüvek is megszólalnak és elárulják titkaikat – legalábbis sokfelé így hitték – többeket vonzott Mecsekszabolcsra, a múzeumok éjszakája alkalmából szervezett esti sétára

A mintegy 3 órás programon közel 30 fő vett részt, köztük visszatérő érdeklődők is. Ennyien szerették volna kilesni a füvek titkait, gonosz- és démonűző, valamint egészségvédő növényekkel ismerkedni, melyek Szent Iván éjjelén szedve – úgy tartották – még hatásosabbak :).

A sétát a szabolcsfalui Lelovics-kertben kezdtük, ahol a kis tó és a bővizű forrás körül az egykori fás növénygyűjtemény helyére mára már visszaköltözött az erdő, és a változatos élőhelyeken nagy fajgazdagságban, sok gyógynövény is otthonra talált. A vizes felszíneket az óriás zsurló, a vízi harmatkása és a gyékény uralja. A zsurlók óriása súrolóként, a másik kettő pedig vad tápláléknövényként volt ismert régen. Az erdőkben a tavaszi medvehagyma tömeg már jórészt teljesen visszavonult, így a podagrafű, mint régi gyógy- és fűszernövény jutott inkább most szerephez, kaszálás után is újra kihajtva, szépen mutatta magát. Az itt többfelé előforduló csípős csalán és pongyola pitypang is kiváló gyógy- és tápláléknövények. Láttunk macskagyökeret ’valeriánát’, megkóstoltuk Csaba királyfi vérfüvét a Csabaírét, mely nem csak gyógynövény, hanem finom, ehető, uborkaízű salátanövény is. Szagolgattuk a sokfelé illatozó kakukkfüveket is. Körülnéztünk az egykori szabolcsi földvár (helyének) csúcsáról, és felmentünk Szabolcsfalu régi legelőihez, a Csertetőre is. A nagy területű füves és bokros legelőkön a Szent János véreként is tisztelt, vörös hatóanyagú és sokfelé démonűzőnek tekintett, de napjainkban is elismert gyógyhatású közönséges orbáncfüvet is megtaláltuk. Szent Iván seprűjétől, vagyis a mézes illatú tejoltó galajtól pedig sárgult az egész mező. Az orvosi tisztesfű és a patikapárlófű is előfordult itt-ott, mindkettőt szívesen használta a népi gyógyászat egykor.    

 

Ekkorra már lement a nap és visszasétáltunk a tó és a forrás környéki erdőkbe, ahol a fák közé beérve azonnal megpillantottuk az apró lámpásként repkedő szentjánosokat. A teljes sötétben, éjszaka rajzó, és világítással párt kereső apró bogarak a párásabb erdőket kedvelik, így itt igen jól érzik magukat, nagy számban, sokfelé repkedtek. A gyerekeknek és a látvány hatására újra gyerekké váló felnőtteknek is nagy élmény volt meglesni röptüket. Túravezetőként engem is minden évben lenyűgöz a röpülő világító lámpások látványa ilyentájt, és nagyon jó érzés volt a résztvevők gyógyfüvek iránti érdeklődését is megtapasztalni.  

Képek és szöveg: Dénes Andrea

Kiállítások
2023.12.08. - 2024.07.31.

Karszt-barlang-kutatás – Rónaki László barlangász emlékkiállítás

Karszt-barlang-kutatás – Rónaki László barlangász emlékkiállítás

Rónaki László barlangkutató hagyatéka 2021-ben került a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztály gyűjteményébe. Ez az anyag kínálta az alapot a kiállításhoz, valamint a barlangok természetvédelmi jelentősége.

Kiállítások
2023.12.07. - 2024.06.23.

Eredet és ellentmondás

Eredet és ellentmondás

Válogatás Bocz Gyula szobrászművész életművéből. A tárlat különlegessége, hogy a művész számos rajza is látható, melyek eddig még soha nem szerepeltek kiállításon.