Csobbanj be a múzeumba - beszámoló I.

A múzeumi csobbanás is valami ilyen esemény: beledobni magam a múltba, találkozni valaha élt életekkel, tárgyakkal, engedni magamra hatni egy festményt, egy véletlenszerűen összejövő csoportban jelen lenni. Mind izgalom, egyben kihívás.

A Csobbanj be a múzeumba! programsorozatot szervező múzeumpedagógusokkal ezt a fajta felfrissülést szerettük volna a gyerekeknek átadni.  Úgy láttuk, hogy az eddig megvalósult alkalmakon  mindez megtörtént.

Az első, régészeti programon sok egyéb mellett a tárgysimogatás volt a legintenzívebb élmény: mindenki kezébe vehette a több ezer éves tetőcserepet, (de kik lehettek, akik alatta éltek? )….. a vaskori övcsatot (vajon duci vagy karcsú volt alatta a derék?),  a kelta pénzeket ( lehetett érte kapni vaskést?). A legmegrendítőbb látvány az 5. századi torzított koponya volt, de azt nem simogattuk. A zseblámpás pincetúra Pécs földalatti titkait ismertette meg (és azt a furcsaságot, hogy milyen az, amikor a két irányból fúrt pince csak félig találkozik?)

Később a  program alatt a résztvevők korabeli öltözetbe bújtak, ennek hatására a nyelvhasználatuk is azonnal alkalmazkodott: „..mondja kérem, hogy szolgál a kedves egészsége? Igazán nagyszerűen főz a szakácsnéjuk! Hallották, hogy a Tímár házában mi történt az inassal? Ahhh, szörnyű!...”

A következő , a Vasarely kiállítás köré szervezett alkalmunkon - ahogy terveztük- Vasarely képeit nézve beindult a résztvevők alkotókedve. Nyelv kinyújt, koncentráció bekapcsol, kreativitás meglódul és már készülnek is a képek: körök, négyzetek, háromszögek, ellipszisek – jól elhelyezve  a mélység és mozgás látszatát keltik. Életre kelt Vasarely álma: művészete mindenki számára elérhető, befogadói és alkotói is tudunk lenni a képzőművészetnek. 

Ha kedvet kaptál te is vagy (szülők esetében) gyermeke is, hogy csobbanjon egyet a múzeumba, annak ajánljuk az utolsó megmártózást:

https://www.facebook.com/events/388001389972890


Toldi Ildikó