Április
23szerda
24csütörtök
25péntek
26szombat
27vasárnap
28hétfő
29kedd
30szerda
01csütörtök
02péntek
03szombat
04vasárnap
05hétfő
06kedd
07szerda
08csütörtök
09péntek
10szombat
11vasárnap
12hétfő
13kedd
14szerda
15csütörtök
16péntek
17szombat
18vasárnap
19hétfő
20kedd
21szerda
22csütörtök
23péntek
24szombat
25vasárnap
26hétfő
27kedd
28szerda
29csütörtök
30péntek
31szombat
JPM Martyn–Lantos Múzeum
Pécs, Káptalan u. 4.
Mester és kiemelkedő tanítványa, Martyn Ferenc és Lantos Ferenc művei 2023. június 24-től immáron egy helyen, egy külön ennek szentelt épületen belül tekinthetők meg.
Martyn Ferenc (Kaposvár, 1899 – Pécs, 1986) szobrász, festő, grafikus, illusztrátor. A modern magyar képzőművészet meghatározó alakja, a dél-dunántúli művészeti élet iskolateremtő mestere és szervező egyénisége. A második világháború előtt hosszú éveket töltött Párizsban, s beutazta Nyugat-Európát: kapcsolatokat épített, behatóan megismerkedett a legkorszerűbb avantgárd törekvésekkel. A háborút követően a nonfiguratív irányzatok egyik legfontosabb hazai képviselője és kiteljesítője volt. 1974-ben emlékmúzeum nyílt Pécsett a városnak, illetve a Janus Pannonius Múzeumnak ajándékozott műveiből. 1985-ben monográfusa, Hárs Éva szerkesztésében megjelenik életmű-katalógusa. 1986. április 10-én hal meg Pécsett. A Martyn Ferenc művészetét bemutató állandó kiállítás 2011-ben, a Káptalan u. 4. szám alatt nyitotta meg újra kapuit, a festői és szobrászi életműről minden eddiginél átfogóbb keresztmetszetet adva.
Lantos Ferenc (Pécs, 1929 – Balatonberény, 2014) festészete és művésztanári tevékenysége a 20. századi magyar művészet természetelvű, absztrakt és konstruktív hagyományának továbbvivője és megújítója. Mestere Martyn Ferenc volt. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Budapesten (1947-1950,1964) és a Pécsi Tanárképző Főiskolán (1950-1952) tanult. Létrehozta a pécsi Művészeti Gimnázium képzőművészeti tagozatát, az Apáczai Nevelési Központ Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskoláját. Ezek és több vizuális műhely mellett tanított a pécsi Műszaki Főiskolán és a PTE Művészeti Karán. Kossuth díjas, Pécs díszpolgára. A nyitott kép és a konkrét festészet egyik legjelentősebb alkotója az 1960-as években. Az évtized végére, új műformái és művei ipari sokszorosítása réven a vizuális kultúra fogalmának meghonosítója és első művelője lett. Ezzel összefüggésben egyéni vizuális nyelvet alakított ki, melynek elemei és műveletei egy rendszerelvű variációs képalkotó módszer és kreatív vizuális nevelési program alapjai. Strukturális gondolkodásából fakadt festészetének a társművészetekkel való közössége, mely meghatározta zenei és kalligrafikus, egyúttal színviszonylatokat kibontakoztató műveit s az 1970-80-as évek fordulóján kidolgozott, integratív művészeti oktatási programját. Számos hazai és külföldi, egyéni és csoportos kiállítása közül kiemelkednek a művészete korszakait bemutató tárlatok (1970, 1983, 1992) és 2009-es gyűjteményes kiállítása, valamint a Természet-Látás-Alkotás című didaktikai kiállítás-sorozata (1972-1977). Művei a magyar konstruktivista művészetet Európa szerte bemutató kiállítások állandó résztvevői. (Forrás: Keserü Katalin: Lantos, Pécs, 2010)
JEGYÁRAK
NYITVATARTÁS
TÁRLATVEZETÉS
Kiállítások
2025.03.27. - 2025.05.30.

Vörös és kék
A tárlat Simon Béla (1910–1980) Szülőföldem virágai című képciklusát mutatja be. A kiállítás részeként Nádor Katalin (1938-2018) portrék Simon Béláról fotósorozata is látható.
Kiállítások
2024.11.16. - 2034.11.15.

A hely szelleme – Genius Loci
Mitől érezzük magunkat pécsinek vagy baranyainak? A tőlünk távol élőknek mi jut eszükbe a mecsekaljai városról és az ország legdélebbi vármegyéjéről? A JPM Látogatóközpont A hely szelleme – Genius Loci című állandó kiállítása erre keresi a válaszokat.