November
A mázolt selyem - alapanyag történeti és technológiai áttekintése
Bajkó Bence
Ifjú Kézműves Remek díjas selyemfestő, közgazdász
DOI: https://doi.org/10.62148/JPME.2024.10
Kulcsszavak: népviselet, Sárköz, mázolt virágú selyem, borotvált selyem
Absztrakt:
Köztudott, hogy magyar népviseletek közül az egyik legdrágább és legdíszesebb a sárközi népviselet. Száz évvel ezelőtt Sárköz (Tolna vm., Baranya vm.) még virágzó, paraszti tradícióit őrző tájegység volt, hagyományos öltözetdarabjaikat készítették, viselték. A női ruházat egyik legszebb alapanyaga a mázolt selyem volt, mely a brokát selyemre sablonokkal festett színes virágos selymet jelenti. Felvetődik a kérdés, mellyel korábban eddig senki nem foglalkozott, hogy miért kezdtek el sablonokkal virágokat festeni az önmagában is szép selyemanyagokra? A válasz nem egyszerű. Kutatásaim szerint feltehetően azért, mert a kevésbé módos parasztok utánozni próbálták a nagyon drága, Franciaországból származó borotvált selyem anyagokat. Tanulmányomban igyekszem rámutatni, hogy a mázolt selyem a szerb népviseletben jelent meg először, megkísérlem nyomon követni, hogy onnan miként került Magyarországra (Bácska, Sárköz és Kalocsa vidékre), ahol a díszes ünnepi viseletek szerves részévé vált. Tanulmányomban bemutatom, miként készül ez a nemes alapanyag, illetve miként vált részévé az ünnepi női sárközi viseletnek.
Hogyan kell idézni: Bajkó, B. (2024): A mázolt selyem - alapanyag történeti és technológiai áttekintése. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 57, 213–226.
Kiállítások
2023.08.18. - 2024.12.31.
Kincs, ami van!
A csaknem 24 kilogramm tömegű, 44 080 ezüstéremből álló kincset különleges módon, hat nagy tárlóban és néhány kisebb vitrinben egyenként mutatja be a tárlat.
Kiállítások
2024.10.18. - 2025.07.01.
Atlantisz. Kis világok
Fodrozódó vízfelszín, harangláb a szántásban, gyökerek közül előbukkanó falak, üres szobákba nyíló ajtók. A pécsi JPM Néprajzi Múzeum kiállításának képei, tárgyai az eltűnt vagy kihalóban levő települések elveszett világáról mesélnek.