2024
Április
26péntek
27szombat
28vasárnap
29hétfő
30kedd
01szerda
02csütörtök
03péntek
04szombat
05vasárnap
06hétfő
07kedd
08szerda
09csütörtök
10péntek
11szombat
12vasárnap
13hétfő
14kedd
15szerda
16csütörtök
17péntek
18szombat
19vasárnap
20hétfő
21kedd
22szerda
23csütörtök
24péntek
25szombat
26vasárnap
27hétfő
28kedd
29szerda
30csütörtök
31péntek
Blog
2020.01.23.
Zöld szamarak
Bortnyik Sándor (1893-1976) Zöld szamár (1924) című festményéről
Bortnyik Sándor (1893-1976): Zöld szamár (1924)
vászon, olaj, 60x55 cm, a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona
vászon, olaj, 60x55 cm, a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona
A festmény Bortnyik weimari tartózkodása idején született, amikor a Bauhaus holdudvarának meghatározó alakjaként széles rálátása nyílt az avantgárd mozgalom különféle irányú törekvéseire. Talán nincs még egy olyan mű, amely finomabb és mélyebb szarkazmussal fricskázná meg korának összes művészeti törekvését, a konstruktivizmustól a metafizikus festészeten át a dadáig, mint a Zöld szamár. Nem véletlen, hogy a korszak egyetlen magyar dadaista varietészínháza, melynek kulcsfigurái között a pécsi születésű Bauhäuslert, Molnár Farkast is ott találjuk, ugyanezen a néven működött. A Zöld Szamár Színház ugyan mindössze három előadást ért meg, ám annál nagyobb visszhangot keltett, és a zöld szamár alakját azok körében is ismertté tette, akik talán sosem látták Bortnyik festményét.
De vajon hogy kerül a csizma az asztalra – a szamár az oszlop tetejére? Légből kapott dadaista ötlet, afféle action gratuite lenne? Vagy bizonyos tulajdonságai, netán valamiféle sajátos hagyomány teszi alkalmassá e szokatlan színű igavonót arra, hogy Bortnyik a klasszikus lovas szobrok piedesztáljára állítsa?
Tény, hogy a szamár lénye önmagában abszurd, a ló blaszfém paródiája: négy lába, hegyes füle lóhoz teszi hasonlatossá, intelligenciája talán meg is haladja amazét, és kétségtelenül birtokolja a haladás képességét is. Csak hát a vágta helyett az a kocogás...A szamár léte a fonák természet szimbóluma, kicsúfolása mindennek, ami nemes, magasröptű és költői. Don Quijote Rocinantéjének rozzant csontjai még sugallnak valamit a lovagkor poéziséből, Sancho szamaráról, Rucióról azonban ezt a legjobb akarattal sem mondhatjuk el. És akkor Zubolyról még egy szót sem szóltunk.
A teremtés paródiájaként néz ránk a szamár Kassák Lajos 1921-es, 333 című kollázsáról is, azzal a mindent látó szemével. S ha ráadásul még zöld is, az már olyan botrányos lehetetlenség, ami már bizonyos kitüntetett státuszt biztosít viselőjének, miként azt a Borsszem Jankó 1887. január 16-i számában Fővárosi mese címmel megjelent, a csodaállat köré tanmesét kanyarító versezetének e strófája is előrevetíti:
Mert hiszen ő, kinek a színe zöld,
Olyan szamár, minőt nagy messze föld
Még nem pipált; különb társainál
S szép zöld, miként nyárban a békanyál.
Kassák Lajos: 333 (1921)
Talán épp az keltette fel a művész érdeklődését a zöld szamár iránt, hogy tökéletlensége ellenére – vagy éppen amiatt – valamiképpen a kiválasztottság aurája veszi körül. Ki tudja, talán a kezébe akadt a szülői ház padlásán a Borsszem Jankó idézett száma. Vagy netán Marc Chagall 1911-ben keletkezett Zeljonnij oszel című festményét láthatta valahol, amelyen a szerencsétlen muzsik meg a felesége a kép átlójában végighúzódó, hatalmas, palackzöld színű szamárral kínlódik, amely bizarr bálványként uralkodik a festményen? És ha nem szamár volt, ami elindította az asszociációt, és nem is zöld, hanem egy kék ló? A Der Blaue Reiter kék lova, amelynek átváltozását a freudi eltolás eseteként kell értelmeznünk?
Marc Chagall: A zöld szamár (1911)
Az is lehetséges, hogy az a száz éve még általánosan elterjedt szólásmondás tette bele a bogarat Bortnyik fülébe, miszerint „zöld szamarat, pápaszemes pincért és okos patikust nem lehet találni”. (Más változatban: „zöld szamarat, okos patikust, kálvinista molnárt látni: ritkaság.”) A Nyugat 1927/7-es számában bizonyos Sziráky Judith tollából olvashatunk a móriczi naturalizmus nyomdokain járó novellát a pálinka-és fokhagymaszagú parasztok közt vegetáló, szűk látókörű vidéki patikusról, szintén „Zöld szamár” címmel, amiből kiviláglik, hogy ez a képzet a köznyelv akkori állapotában valóban szorosan kötődött a patikus figurájához. Olyannyira, hogy a Gyógyszerészi Szemle névtelen szerzője a „Kis írások” rovatban méltatlankodva említi fel a mesterségét oly méltatlan színben feltüntető „sületlen szólásmódot”.
A szólás mára kiveszett a nyelvből, a zöld szamárról többé senkinek sem jutnak eszébe a patikusok. Bortnyik félig gépre, félig gyermekjátékra emlékeztető, elnagyolt figurája azonban azóta is az abszurditás örök metaforájaként áll az oszlop tetején, és éppoly nyugtalanító, amint a pengesík takarásából az Új Emberpár holdfénybe merülő alakjára les, mint száz évvel ezelőtt volt.
Getto Katalin
Kassák Lajos: 333 (1921)
Talán épp az keltette fel a művész érdeklődését a zöld szamár iránt, hogy tökéletlensége ellenére – vagy éppen amiatt – valamiképpen a kiválasztottság aurája veszi körül. Ki tudja, talán a kezébe akadt a szülői ház padlásán a Borsszem Jankó idézett száma. Vagy netán Marc Chagall 1911-ben keletkezett Zeljonnij oszel című festményét láthatta valahol, amelyen a szerencsétlen muzsik meg a felesége a kép átlójában végighúzódó, hatalmas, palackzöld színű szamárral kínlódik, amely bizarr bálványként uralkodik a festményen? És ha nem szamár volt, ami elindította az asszociációt, és nem is zöld, hanem egy kék ló? A Der Blaue Reiter kék lova, amelynek átváltozását a freudi eltolás eseteként kell értelmeznünk?
Marc Chagall: A zöld szamár (1911)
Az is lehetséges, hogy az a száz éve még általánosan elterjedt szólásmondás tette bele a bogarat Bortnyik fülébe, miszerint „zöld szamarat, pápaszemes pincért és okos patikust nem lehet találni”. (Más változatban: „zöld szamarat, okos patikust, kálvinista molnárt látni: ritkaság.”) A Nyugat 1927/7-es számában bizonyos Sziráky Judith tollából olvashatunk a móriczi naturalizmus nyomdokain járó novellát a pálinka-és fokhagymaszagú parasztok közt vegetáló, szűk látókörű vidéki patikusról, szintén „Zöld szamár” címmel, amiből kiviláglik, hogy ez a képzet a köznyelv akkori állapotában valóban szorosan kötődött a patikus figurájához. Olyannyira, hogy a Gyógyszerészi Szemle névtelen szerzője a „Kis írások” rovatban méltatlankodva említi fel a mesterségét oly méltatlan színben feltüntető „sületlen szólásmódot”.
A szólás mára kiveszett a nyelvből, a zöld szamárról többé senkinek sem jutnak eszébe a patikusok. Bortnyik félig gépre, félig gyermekjátékra emlékeztető, elnagyolt figurája azonban azóta is az abszurditás örök metaforájaként áll az oszlop tetején, és éppoly nyugtalanító, amint a pengesík takarásából az Új Emberpár holdfénybe merülő alakjára les, mint száz évvel ezelőtt volt.
Getto Katalin
Kiállítások
2023.12.07. - 2024.05.15.
Eredet és ellentmondás
Válogatás Bocz Gyula szobrászművész életművéből. A tárlat különlegessége, hogy a művész számos rajza is látható, melyek eddig még soha nem szerepeltek kiállításon.
Kiállítások
2023.12.01. - 2024.05.19.
„Ködképek a kedély láthatárán”
A Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből összeállított időszaki kiállítás az egykor Pécsett alkotó 19. századi művészek műveit, pécsi városképeket, valamint a korszak pécsi polgárainak portréit mutatja be.