2020

Március

Cigarettapapírok

Blog
2020.02.19.

Cigarettapapírok

Bortnyik Sándor (1893-1976) MODIANO reklámplakátjáról

Modiano cigarettapapír reklám plakát, 1926
papír, 124 x 94 cm
Az Országos Széchenyi Könyvtár tulajdona
leltári szám: PKG 1926/227/a

Ott állok egy épülőfélben levő épület állványdeszkái alatt, hogy mellényzsebeim kiforgatva, egy kis morzsás dohányport kaparjak belé egy cigarettapapírba. Pötty! Az első csöpp kalapom karimájáról vagy orromról épp a papír közepébe. Valahogy mégis megsodrom. A fogpiszkálónyi cigaretta úgy serceg-perceg ujjaim közt, mint egy kis rakéta. És az első szippantás olyan, mint valaha a legelső volt. Elszédít és fölkeveri a gyomrom.” – Tersánszky Józsi Jenő Két zöld ász című regényének főhőse, a hamiskártyás Buzikán Mátyás beszéli el ezt a szomorú epizódot. Az esőáztatta cigarettapapír jó eséllyel Saul David Modiano cégének gyártmánya volt. A trieszti központú vállalat az 1860-as évek óta gyártott különféle papírárukat (legjelentősebb volt közöttük a cigarettapapír- és hüvely, de a nyolcvanas évektől már játékkártyákkal is megjelentek a piacon.).

A XX. század első felében éppen csak felfedezte az orvostudomány a dohányzás egészségkárosító hatásait, az élettempó gyorsulása miatt pedig egyre kevesebben engedhették meg maguknak az aránylag nyugodt körülményeket kívánó pipázást és szivarozást, így aztán felívelt a gyorsan elszívható cigaretta karrierje. (Scholtz Kornél, a két világháború közötti magyar népegészségügy egyik vezetője világít rá minuciózusan szerkesztett emlékiratában, hogy a hosszú szárú tajtékpipa mellett legfeljebb ha olvasni lehetett…). A korabeli sajtó rendszeresen beszámolt a „trafik”árának emelkedéséről, a dohányhiányról és a csempészetről, a dohánygyártmányok minőségének romlásáról.

Ilyen körülmények között természetesen nagy keletje volt a házi cigarettakészítés kellékeinek. Ezt a konjunktúrát legügyesebben a Modiano aknázta ki: „Győzd meg a vidék naiv képimádóit, a tisztes fehér szakállak csodálóit, a milliókat, márkád jóságáról. De ugyanakkor fogd meg a nagyvárosi cinikusok, rohanók, tamáskodók elröppenő pillantását is, és itt a jelbeszéd, a telegrammstílus is elég. Felvillanása egy hatalmas kéznek, felgöngyölése egy darab papirosnak, felhővé válása az égretörő cigarettafüstnek. A plakátstílus minden billentyűjét meg kell ütni, hogy a nevető hangtól a dübörgő monumentálisig minden muzsikáljon.” – foglalta össze a cég marketingtevékenységének lényegét Nádai Pál, a húszas-harmincas évek népszerű művészeti írója a Magyar Művészetben 1930-ban.

Modiano szivarkahüvely Giuseppe Sigon (1864-1922) olasz festő olvasás közben dohányzó (dohányzás közben olvasó?) szakállas férfiportréjával

Hasonlóan vélekedik Rosner Károly is Magyar Grafika 1929. májusi számában: „Nem ijedtek meg attól, hogy mit szól majd mindehhez a jó öreg konzervatív vidék, hogy ágaskodik fel a nyárspolgár megszokott képeken nevelt fantáziája, a cigarettázó nagyszerű maszk ellen, nem féltek attól, hogy mit szólnak majd a teljesen leegyszerűsített sodró ujjakhoz a jó vevők, hanem kitűzték a célt: nem nyugodni hagyni a szemet, állandóan foglalkoztatni a képzeletet és minden módot, minden eszközt megragadni a publikum figyelmének teljes és állandó ébrentartására.”

Valóban, Bortnyik Sándor Modiano-plakátja egy teljesen új formanyelven szólal meg, ha összehasonlítjuk a magyar vizuális emlékezetben kitörölhetetlenül rögzült klasszikus Unicum-plakáttal, (Pachl Viktor, 1905 körüli munkája), vagy Faragó Géza karcsú, szecessziós nőalakot ábrázoló 1912-es Tunsgram-plakátjával.

A Modiano reklámfőnöke, a görög származású Sztravopulosz Szókratész (egyébként jeles Munkácsy-gyűjtő) nyitottsága inspirálóan hatott a cég pályázatain induló művészekre. (Bortnyikon kívül említhető Berény Róbert, Pólya Tibor, Kónya Zoltán, Gábor Jenő, Molnár C. Pál és a fiatal Victor Vasarely is.)

Berény Róbert (1887-1953) Modiano plakátja (1932), melynek egy példánya 2015-ben a Christie’s aukciós ház londoni árverésén 16,6 millió forintért kelt el.

Bortnyik 1926-os plakátját kevés elemből komponálta meg: a vörös háttér, a konstruktivista tipográfiájú kék felirat, és a felismerhetőség határáig geometrizált sárga kezek azonnal a kép középpontjába pozícionált termékre irányítják a néző figyelmét: a fehér, cigarettahüvelyre, amelyet éppen a töltés lendületes pillanatában láthatunk.

Bár a Törésvonalak kiállításon Bortnyik Sándor több remekműve (elég csak az 1918-as Vörös mozdonyra, vagy a tíz évvel későbbi Géplovagra utalnom) került bemutatásra, a művész alkalmazott grafikai munkásságát ez az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött plakát képviseli a tárlaton.

Szili Dániel

Kiállítások
2019.12.13. - 2020.03.31.

Törésvonalak – Avantgárd művészet Közép-Európában

Törésvonalak – Avantgárd művészet Közép-Európában

A tizenkét tematikus egységből álló tárlat a modern művészet és az avantgárd közép-európai fejlődésének 1908 és 1928 közé eső időszakát mutatja be.

Kiállítások
2019.05.09. - 2020.06.15.

Az első falvak - Az újkőkor letűnt világa a Dél-Dunántúlon

Az első falvak - Az újkőkor letűnt világa a Dél-Dunántúlon

A kiállítás a helyi újkőkori közösségek közép-európai szinten is jelentős régészeti örökségét mutatja be a legújabb kutatási eredmények tükrében.