2020

Október

Nekünk „csak” a macska jutott?

Blog
2020.04.16.

Nekünk „csak” a macska jutott?

Április gyűjteményi tárgyai: a kardfogú macska (Homotherium latidens) szemfog-leletei.

A Janus Pannonius Múzeum és a Pécsi Tudományegyetem közösen osztozik egy értékes őslénytani leletegyüttesen, melynek része két felső és egy alsó kardfogú macska szemfog. Áprilisban – a Föld napja alkalmából - e fosszíliákat választottuk a hónap bemutatandó gyűjteményi tárgyának.

Hol és hogyan találták meg a fogakat?

A leletek az M6-os út építése során kerültek elő Kozármisleny térségében, több más jégkorszaki állat csontmaradványainak megtalálását követően. Az első leletek előkerülése részben a véletlennek köszönhető: a közelben régészeti mentőfeltárás folyt, és az útépítő munkások jelezték múzeumunk régészeinek, hogy meglepően nagy méretű csontokat emelt felt a markolókanál. Ezután a Janus Pannonius Múzeum munkatársai a PTE Földrajzi Intézetének és a zirci Bakony Múzeumnak helyszínre hívott szakembereivel tárták fel a leleteket, melyeket Kordos Lajos paleontológus professzor vizsgált és határozott meg. Ezzel beigazolódott, hogy a nagy csontok a gyapjas mamutnak és a jégkorszaki, úgynevezett megafauna más képviselőinek (pl. sztyeppei bölény, gyapjas orrszarvú, óriásszarvas) tulajdoníthatóak.


Kardfogú macska szemfog-leletek

Ám a legérdekesebbnek a felfedezés után kb. egy évvel a helyszínen talált macskaféle ragadozó szemfogai bizonyultak. A kozármislenyi leletek nem egyedülállóak a hazai homotherium leletek között, de az elkövetkező években így is nemzetközi érdeklődésnek örvendhettek.  A 10 centiméternél is hosszabb, pengeszerű felső szemfogak belső pereme finoman recézett. A fogak alapján a Homotherium latidens fajjal azonosították kozármislenyi macskánkat. A leleteket a JPM Természettudományi Múzeum két őslénytani kiállításán is (Kövekbe rejtett múlt, 2016; A jégkor pécsi vándora, 2019.) láthatta a közönség, más „kortárs” fosszíliák társaságában.

Tigris vagy macska?

A kardfogú macskafélék alcsaládjába tartozó Homotherium latidens a kutatók szerint már a középső-pliocéntól a pleisztocén végéig élt Eurázsiában. Azonos alcsalád említésre méltó tagjai a népszerű smilodonok is, a „klasszikus” kardfogú tigrisek, melyek az amerikai rajzfilmekből minden gyerek (és felnőtt) ismerősei. A Smilodontini nemzetség­* tagjai közül a Smilodon fatalis a legrobosztusabb, melynek USA-beli lelőhelyei nevezetesek.

Nekünk azonban ide, a Kárpát-medencébe „csak” macska jutott: a Smilodonnal azonos alcsaládba tartoznak az angolból fordított kifejezéssel élve „handzsárfogú” macskák, a Homotherini nemzetség* tagjai. A „handzsárfog” a kardfoghoz képest hajlottabb, és a kardfogúaktól eltérő, hogy nem nyúlik túl az állat alsó állkapcsán. De a handzsárfogúak testalkata is más, mint a kardfogúaké: kevésbé robosztus test, ugyanakkor hosszabb lábak jellemzőek rájuk.

Homotherium latidens „névjegye” a JPM TTO Jégkor pécsi vándora című kiállításából (2019)

Hogyan vadászhatott macskánk és rokonsága?

A Homotherium latidens táplálkozási szokásait kevéssé kutatták, de azonos nemhez tartozó amerikai rokonának, a H. serumnak több példányát találták meg híres mexikói lelőhelyén, egy barlangban, ahol a mellettük talált mamutcsontokon bizonyíthatóan harapásnyomokat fedeztek fel. A csontok nem voltak töröttek, tehát az állat nem volt képes a csontokat felaprítani fogaival, mint a hiénák. A mamutmaradványokból azonban két dologra következtettek hazai macskánk közeli rokonának kutatói: ezek a macskafélék minden bizonnyal falkában vadászhattak a nagytestű állatra, és a biztonságos táplálkozóhely kedvéért képesek voltak az áldozat helyben széttépett maradványait magukkal hurcolni akár nagyobb távolságra is.

A kozármislenyi kardfogú macskánk az akkori faunának nem egyetlen csúcsragadozója volt: a leletek alapján barlangi hiénák is éltek a még nem létező Pécs környékének helyét elfoglaló, vélhetően füves-sásos mamutsztyeppén.

A kardfogú macska-rokonság leszármazása és életmódja ma is sok kérdést vet fel a tudomány számára, így kutatásuk jelenleg is aktívan folyik. Nem meglepő tehát, ha időnként egymástól eltérő álláspontokról olvashatunk e csoport képviselőiről, s e dilemmák gyűjteményünk leleteit talán még jelentősebbekké, további kutatásra érdemessé tehetik.

Lejegyezte: Varga Ágnes múzeumpedagógus

Köszönjük Dr. Varga Gábor (PTE Földrajzi Intézet) szakmai támogatását!
Borítókép: Kardfogú macska - Zsoldos Márton rekonstrukciós rajza


Javasolt irodalom a további tájékozódásra:

VARGA Gábor – KOVÁCS János – RADVÁNSZKY Bertalan – KOVÁCS István Péter: A kozármislenyi feltárás faunaleletei, Földrajzi Közlemények 2010.:

https://foldrajzitarsasag.hu/kiadvanyok/foldrajzi-kozlemenyek/14-foldrajzi-kozlemenyek-2010-134-evf-3-szam
https://prehistoric-fauna.com/Homotherium-latidens
https://paleotop.blog.hu/2018/03/06/handzsarfog_torfog_kardfog_a_machairodontinae_alcsalad
https://nimravid.wordpress.com/2008/03/07/saber-tooth-diet/

* az állatoknál a nemzetség (tribus)a nem felett álló rendszertani kategória

Kiállítások
2020.08.28. - 2020.11.28.

"Vigyázat, csalok!"

A Kecskeméti Katona József Múzeum Szórakaténusz Játékmúzeuma és Műhelye Rodolfo-vándorkiállítása.

Kiállítások
2020.09.18. - 2021.03.15.

Bizarr vagy pazar?

Bizarr vagy pazar?

A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményéből származó válogatás szemlélői hazai és külföldi fajokkal – lepkékkel, bogarakkal, egyenes- és hártyásszárnyúakkal –, valamint a házunk táján is megismert fajokkal ismerkedhetnek meg.