Január
27szerda
28csütörtök
29péntek
30szombat
31vasárnap
01hétfő
02kedd
03szerda
04csütörtök
05péntek
06szombat
07vasárnap
08hétfő
09kedd
10szerda
11csütörtök
12péntek
13szombat
14vasárnap
15hétfő
16kedd
17szerda
18csütörtök
19péntek
20szombat
21vasárnap
22hétfő
23kedd
24szerda
25csütörtök
26péntek
27szombat
28vasárnap

Blog
2020.10.05.
Mókusvíz, vadókaszörp, csitkenyés bor – avagy mire jók az őszi vadgyümölcsök?
Idén talán nem panaszkodhatunk az őszi vadgyümölcs-termésre, bogyókkal gazdagon megrakott kökénybokrok, galagonyák, csipkebokrok, vadkörtefák és még az egyébként ritka vadalmafák is szép termést hoztak sokfelé.
Édes és savanykás is van belőle

hogy olykor még erdei szórakozás is volt a galagonyázás. Néhol hazavitték a gyerekeknek a terméses ágakat, akik szívesen leeszegették a gyümölcsöt azokról. Szárítva és őrölve ínséges években lisztpótlóként használták. Egyes tájakon lekvárt vagy galagonyapálinkát is főztek a termésből, vagy borba áztatva élvezték gyógyhatásait. A galagonya a szív- és érrendszer ma is elismert gyógynövénye. Gyógyteának tavasszal virágos rövidhajtása, ősszel pedig termése gyűjthető. Lekvár, de különösen gyümölcssajt is kiváló készíthető belőle. Van még egy kevéssé ismert galagonyafajunk a feketegalagonya. Ez ritka és védett faj Magyarországon. A szomszédos Drávaszögben savanykás galagonyának is nevezték. Termését erdei csemegeként, nyersen fogyasztották Kopácson, ahol ez a faj gyakoribb.
Seggvakaró és társai

Fagyos derek érlelik gyümölcsét

Kökényvíz is készült belőle
Sütőben vagy parázson megsütve, az aszalt meggyhez hasonló ízűvé váló kökény gyerekcsemege volt régen. A gyümölcsöt hideg vízben kiáztatva magas vitamintartalmú savanykás, ízes kökényvizet is készítettek egykor. Ezt is a gyerekek kapták, hidegben tartva sokáig elállt. Persze a felnőttek sem maradtak kökényital nélkül. Bornak erjesztve vagy pálinkának főzve is kedvelt volt, sőt a borok és a pálinkák minőségét is javították a kökény íz- és cseranyagaival. A kökényt sokan kedvelik ágyas pálinkának és likőrnek is. Híres kökényes likőr a baszk eredetű pacharán, ami kökénnyel, fahéjjal és kávébabbal ágyazott, hosszan érlelt ánizslikőr.
A kökény terméséből ma is minden készíthető, ami régen, és ami gyümölcsből elképzelhető. Aszalva jó téli teakeverékbe vagy téli gyümölcsmártásnak. Főzhető belőle illatos lekvár, dzsem, befőtt és szörp is. Jól zselésedik, így nem kell sokáig sűríteni lekvárját. Almával és cukorral összefőzött gyümölcséből kicsepegtetett lé pedig önmagában is kiváló kökényzselét ad. Sós ételekhez, húsokhoz kökénymártás, vagy kökényes zöldségszósz, csatni is készíthető belőle. Reneszánsz receptként ismerjük a darált dióval sűrített vörösboros kökénymártást.
Csókra húzza az ember száját

mentén meghagyták a vadkörte- és vadalmafákat, mert termésük bár aprócska, kemény és savanyú, mégis sokféleképpen felhasználható volt. Ezeknek a gyümölcsöknek a fontosságát egészen a középkortól számos írott forrás is alátámasztja, még törvények is szabályozták gyűjtésüket. Régen főleg ecetet készítettek belőlük, vagy fagytól védve nyersen tették el télire. De olyan is volt, hogy hagyták megfagyni és felengedve használták fel később. Szárítva is tartósították, hogy télen és böjti időszakokban gyümölcsleves készülhessen az aszalványból. Sokfelé volt kedvelt a vadkörte- és a vadalmavíz is. Ezek elkészítése nagyon egyszerű. A gyümölcsöt alaposan megmosva kissé megtörték, majd hordókba téve hideg vízzel leöntötték, és hideg helyen állni hagyták. Pár nap múlva iható volt a gyümölcs ízeivel és vitaminjaival átjárt üdítő ital. Ha a víz elfogyott a gyümölcsről, újra töltöttek rá, ezt akár karácsonyig többször is megismételve. Néhol annyira kedvelték ezt az italt, hogy amikor csak tehették víz helyett is itták.
A kólészó is kedvelte
Baranyában az Ormánság híres ecetkésztő vidék volt, több faluban is működött almatörő sotu, amivel az ecet és a bor erjesztése előtt törték meg a vadalmát és a vadkörtét, aztán később a nemesített almákat is. Az utolsó ormánsági

Szöveg és fotók: Dénes Andrea
Irodalom:
Dénes A., Papp N., Babai D., Czúcz B. & Molnár Zs.: 2013 Ehető, vadon termő növények és felhasználásuk a Kárpát-medencében élő magyarok körében néprajzi és etnobotanikai kutatások alapján. Dunántúl Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 13: 35-76.
https://www.researchgate.net/publication/274509573_Eheto_vadon_termo_novenyek_es_felhasznalasuk_a_Kar
pat-medenceben_elo_magyarok_koreben_neprajzi_es_etnobotanikai_kutatasok_alapjan
Dénes A. 2017: Vadnövények gyűjtögetése és piaci árusítása Baranya megyében egykor és ma. Etnobotanikai áttekintés és napjaink gyakorlata. JPM Évkönyv 54: 47-104.
https://www.researchgate.net/publication/321167932_Vadnovenyek_gyujtogetese_es_piaci_arusitasa_Baranya_
megyeben_egykor_es_ma_Etnobotanikai_attekintes_es_napjaink_gyakorlata
Dénes A.,, Varga A., Bartha S. G., Tóth M., Dénes T., Papp N.: Rózsa- és galagonyafajok a magyar népi táplálkozásban (Rose and hawthorn species in the traditional Hungarian foods)
„I. RÓZSA- ÉS GALAGONYA-KONFERENCIA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN” NEMZETKÖZI KONFERENCIA 2015. MÁJUS 29–30. GÖDÖLLŐ Konferencia-kötet. 230-232.
https://www.researchgate.net/publication/330310573_Rozsa-
_es_galagonyafajok_a_magyar_nepi_taplalkozasban
Kiállítások
2020.10.08. - 2021.03.28.

Gábor Jenő párizsi utazása (1926)
A kiállítás a művész párizsi utazásáról írt naplójára alapul, s így szöveg és kép, verbális és vizuális lehetséges teoretikus összefüggéseit villantja fel egy festő életművében.
Kiállítások
2020.09.18. - 2021.03.15.

Bizarr vagy pazar?
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményéből származó válogatás szemlélői hazai és külföldi fajokkal – lepkékkel, bogarakkal, egyenes- és hártyásszárnyúakkal –, valamint a házunk táján is megismert fajokkal ismerkedhetnek meg.