Új kutatási eredmények a késő neolit Lengyeli kultúráról

Ezúttal Gábor Olivér frissen megjelent könyve van soron, melyet Vaclav Smrcka-val közösen szerkesztett. A könyv Health and Disease in the Neolithic Age címmel jelent meg, Prágában, a Károly Egyetem gondozásában (Charles University Carolinum Press 2021) és ott elnyerte az év tudományos publikációja díjat. Nem kisebb kiadó, mint a Chicago Press terjeszti a világban.

A magyar és cseh szerzők cikkeiből álló könyv a késő neolit Lengyeli kultúráról (Kr.e. 4800-4000) szól.

A régészeti korokban feltételezett népvándorlások vizsgálata a természettudományos módszerek fejlődésének köszönhetően most egyébként is aktuális téma. Ebbe a nemzetközi trendbe illeszkedik bele a könyv, amiről az európai régész szövetség (European Assossiation of Archaeologists) elnöke készít külön recenziót.

Laikusként felmerült bennem is, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? Gábor Olivér arról tájékoztatott, hogy a  természettudományos módszerek számszerű, abszolút adatokkal vagy éppen statisztikákkal sokkal objektívebben tudják bizonyítani az elméleteket, mint a társadalomtudományos módszerek. Például egy lelet abszolút korát szénizotópos kormeghatározással vagy fák évgyűrűinek számlálásával (dendrokronológia) jóval pontosabban meg lehet adni, mint régészeti tárgytipológiával.

A könyv témája, a késő neolit Lengyeli kultúra terjedésének esetében adva volt a tényadat, a kultúra tipikus öröklődő betegségei, mint a különböző koponyadeformitások, amivel együtt lehetett élni, de azért még ma is meglátszanak a csontjaikon (pl. csónakfejűség, laposfejűség, ötszögletű koponya, vízfej). Amikor a Lengyeli kultúra Baranyában előkerült festett edényeit felfedezték morva területen is, felmerült a kérdés, hogyan kerültek oda. Mivel sok ilyen edény volt ott, ezért a régészek a Lengyeli kultúra népének szétterjedését feltételezték. Ennek okán a könyv írói megvizsgálták, hogy a Baranya megyében jelentkező koponyarendellenességek eljutottak-e Morvaországba? A vizsgálatok alátámasztották így a feltevést, hogy Baranya-Tolna felől Morva területekre nem csupán a kulturális elemek terjedtek, de a népesség egy része is áttelepült.

 A határokon átívelő közös kutatás mértékét és jelentőségét jellemzi, hogy a V4-ek támogatták.

A könyv a pécsi szerző mellett más formában is kötődik térségünkhöz, hiszen baranyai újkőkori lelőhelyek leletei is szerepelnek benne, melyeket a JPM Régészeti Osztályának Gyűjteménye őriz. Érdekesség, hogy a könyv borítóján a Dombay János ásatásán előkerült agyag idol, a Zengővárkonyi Madonna látható