2024

Július

Az első égzengésig gyűjtötték - a bubojicska

Blog
2022.08.17.

Az első égzengésig gyűjtötték - a bubojicska

...

Egykor fontos volt és apró jelekből is felismerték ezt a növényt, ma mondhatjuk, teljesen ismeretlen, feledésbe merült. Pedig nem ritka erdőn-mezőn napjainkban sem. Az 1862-ben kiadott Czuczor-Fogarasi féle Magyar nyelv szótára a bubojicska címszónál ezt írja: Növényfaj a barabolyok neméből, melynek gyökere gyönge korában mogyoróforma (búbocska) gumó és édes ízű. De mit lehet még tudni erről az érdekes nevű rejtőzködő növényről?

Veszélyes rokonság

Talán nem is rejtőzködik annyira, hiszen Pécs határában, sőt Pécs belterületén is sokfelé előfordul ez a növény, megnőni és virágozni a rendszeres kaszálások miatt ritkán és kevés helyen szokott, de valószínűleg vegetatív módon, a kis föld alatti gumócskáival mégis fenntartja magát az állomány. Már jó néhány éve történt az eset, hogy nem kaszálták le mindenhol a gyepeket, utak szélét, így sok növény kapott lehetőséget a teljes kifejlődésre, virágzásra, így ez a faj is. A hatalmasra, másfél-két méteresre is megnövő növény láttán többen megijedtek, mert azt hitték, hogy a veszélyes, rettegett fototoxikus faj (napfény hatása mellett súlyos bőrgyulladást okozó nedvű faj), a kaukázusi medvetalp jelent meg a városban. Lakossági bejelentésre újságírók is foglalkoztak témával. A bubojicska, bár nagyra nő, filigránabb és alacsonyabb is, mint rokona a kaukázusi medvetalp és levélformája is teljesen más. De, hogy ne legyen azért egyszerű a dolog, még egy másik, veszélyes, halálosan mérgező növény is van a bubojicska rokonai között, amihez még jobban hasonlít, mondhatni megszólalásig. Ez a hasonmás a foltos bürök. Bürökkel való hasonlatossága miatt, nem véletlenül volt a népi neve csemegebürök is.

bubojicska
Sok neve van, mert fontos faj volt

Hogy feltáruljon a rejtély, a bubojicska mai, hivatalos neve csemegebaraboly, tudományos neve Chaerophyllum bulbosum. Persze meglehet, hogy még ezek után sem sokan tudják, miről is van szó. Talán, ha turbolyagyökeret mondunk? Ismerősebb? Zöldségnövényként így olvashatunk leginkább róla. És, igen, rokona a turbolyának is. Sok neve van, népi nevei közül is még néhányat érdemes felsorolni: bubályka, bóbiska, mogyorófű, mogyorósaláta, trombujka, mihálka, elecske, és még lehetne folytatni. Ha egy növénynek sok a neve, akkor az azt jelenti, hogy sokfelé ismerték, és sokfelé fontos növény volt valamiért.

Nyár végén és tavasszal is gyűjtötték

A csemegebaraboly tényleg fontos volt, tápláléknövényként vívta ki ismertségét. Érdekessége, hogy két időszakban is gyűjtötték. Nyár végén, ilyen tájban lehetett kiásni apró mogyoróit, melyek mogyoró méretű kis „krumplicskák” a hatalmasra nőtt növény gyökérzete körül. Az is előfordult, hogy a szabadon tartott disznók túrták ki a gumócskákat, és a megbolygatott földből már könnyebben ki lehettet szedni azokat. A mogyorócskákat nyersen csemegeként, salátaként vagy főzve is fogyasztották egykor. A földben maradó kis gumócskákból kora tavasszal elkezdett kihajtani a „turbolyagyökér”. Ekkorra ugyanis már gyökérformát vettek fel a kis gumócskák. Az ehető gyökereket a tél végén, tavasz elején kihajtó, alig észrevehető apró levelek jelezték. Kis levélkéi ilyenkor hasonlítanak a zamatos turbolya tavasszal szintén szedhető levélkéire, ezért kaphatta a turbolyagyökér nevet. A tömzsi kis sárgarépához vagy retekhez hasonlító alakú gyökerek a kora tavaszra már megfogyatkozó kamrai készleteket egészíthették ki. Különösen ínséges években a szegények számára volt fontos táplálék, de friss csemegét jelentett az erdőn-mezőn dolgozók, favágók, pásztorok számára is. A növény azonban hamar felélte a növekedése során a kis tömzsi répáinak tartalékait, így azt tartották néhol, hogy az első égzengésig, az első zivatar megérkezéséig érdemes csak szedni, enni, mert utána már összetöpped, élvezhetetlen lesz.

Termeszthető zöldségnövény

A vadon élő változat feledésbe merüléséhez erősen hozzájárulhatott az a tény, hogy az ehető alkatrészei a növénynek nem túl nagyok. Persze, ahogy sok más vadon élő, ehető fajt, ezt is nemesítették a termesztésbe vonás során. Európában előfordul nagyobb méretű gumókat és gyökereket hozó változatának termesztése, de nálunk valamiért sehol nem lehet rábukkanni árusítására, sem a piacokon, sem máshol, vagy, ha mégis, az e cikk írójának még nem sikerült. Néhány étterem kínálatában felbukkan persze, ha az interneten keresgélünk, és vágyakozva gondolunk a báránylapockára céklakrémmel, turbolyagyökérrel, hideg tormakrémmel, vagy a borjúmájra turbolyagyökérrel, zellerrel és gombával.

Szöveg és fotók:
Dénes Andrea 

A cikk elkészítését a Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma támogatta. Pályázati azonosító: 650132/00008.
 

Kiállítások
2023.12.01. - 2024.08.31.

„Ködképek a kedély láthatárán”

„Ködképek a kedély láthatárán”

A Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből összeállított időszaki kiállítás az egykor Pécsett alkotó 19. századi művészek műveit, pécsi városképeket, valamint a korszak pécsi polgárainak portréit mutatja be.

Kiállítások
2024.06.22. - 2024.09.30.

Tűzben született lótuszvirágok – Egyiptizáló alkotások a Zsolnay gyárban

Tűzben született lótuszvirágok – Egyiptizáló alkotások a Zsolnay gyárban

Tárlatunk a Zsolnay gyár ókori Egyiptom inspirálta alkotásaira irányítja a figyelmet.