Elhunyt dr. Hárs Éva

1955-ben kezdett dolgozni a pécsi múzeumban a Zsolnay gyár gyűjteményének kezelőjeként. Azóta, több mint 60 éven keresztül kutatta a gyár történetét, feldolgozta díszkerámia termelését, közel 30 ezer adatos, a Zsolnay kutatásban egyedülálló adatbázist hozott létre. A Zsolnay kerámia nemzetközileg is elismert szakembereként számos publikációja, könyve jelent meg a Zsolnay kerámiáról. Kezdeményezte és jelentős szerepet vállalt a Gyugyi gyűjtemény Pécsre hozatalában is, majd az adományozó Gyugyi Lászlóval közösen kitalálója és megrendezője volt a kiállításnak a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben.

Nevéhez fűződik a pécsi Modern Magyar Képtár, az első hazai kortárs képzőművészeti múzeum alapjainak megteremtése. Igazgatása alatt vált országosan és nemzetközileg is jelentős szakmai központtá a Janus Pannonius Múzeum, Pécs pedig múzeumvárossá. Irányításával jött létre a pécsi „Múzeum utca”, gyarapodott a múzeum több magángyűjtő és kortárs alkotóművész, köztük Victor Vasarely adományával, és élénkültek meg a kortárs európai képzőművészeti kapcsolatok már a hetvenes években.

Támogatta a Pécsett élő kortárs képzőművészeket, publikációkkal, kiállítások rendezésével segítette népszerűsítésüket. Feldolgozta a Kossuth díjas Martyn Ferenc festőművész életművét, több könyve között Martyn oeuvre-katalógusa is megjelent. Publikációinak száma 13 önálló kötet és közel 100 tanulmány a 20. századi magyar képzőművészetről és a Zsolnay kerámiáról.

Hárs Éva Veszprémben született, ott töltötte gyerekkorát, tanulmányait Budapesten végezte, muzeológusi és művészettörténészi pályafutása is a fővárosban indult. A Zsolnay kerámia csábítására élete és szakmai munkássága azonban Pécsett teljesedett ki, igazi otthona Pécs lett. Elhivatott pécsiként mint múzeumigazgató és mint Zsolnay kutató is sokat tett a város kulturális gazdagodásáért, képző- és iparművészeti örökségének megőrzéséért, nemzetközi ismertségének és elismerésének kiteljesedéséért.