2020

Október

Digitális barangolás a múzeumban 7.

Hírek
2020.03.24.

Digitális barangolás a múzeumban 7.

Nyitott szemmel – virtuális séta a városban

A ZSOLNAY-KÚT

A gyáralapító Zsolnay Vilmos (1828–1900) emlékére fia, Zsolnay Miklós (1857–1922) 1908‑ban felajánlotta, hogy díszkutat ajándékoz Pécs városának. A kút terveinek elkészítésével a város jeles építészét, Pilch Andort (1877–1936) bízták meg 1909-ben. A négy méter magas, zömök oszlopokkal alátámasztott négy vízmedencés mű 1912-ben készült el a Zsolnay gyárban. A díszkutat ugyan átvette a város, de különböző városrendezési viták, illetve az első világháború utáni pénztelenség miatt mégsem adták át. Az alkotást 18 éven keresztül egy raktárépületben tárolták, végül 1930 májusában került jelenlegi helyére, az irgalmas rendi templom előtti térre, ahol egy 1892-ben lebontott török kori csorgókút állt.

A díszkút kávájának peremén a következő felirat olvasható:
„ZSOLNAY VILMOS EMLÉKKÚTJA LEGYEN ÖRÖK SZEMTANÚJA PÉCS VÁROS VIRULÁSÁNAK LAKÓI BOLDOGSÁGÁNAK”

Az 1907-es pécsi országos kiállításon is bemutatták a díszkutat, amelyet Maróti Géza (1875–1941) sajátos motívumkincse alakított igazán egyedivé. A szecessziós stílusú pirogránit kút vízköpői a nagyszentmiklósi kincs 13. és 14. számú bikafejes csészék mintájára készültek sárgás-zöld eozinmázzal.

A Zsolnay-épületkerámia diadala az 1907-es pécsi országos kiállítás volt, ahol minden pavilont Zsolnay-dísz borított. Pécs amúgy is bővelkedik Zsolnay-épületkerámiában, … azonban a szecessziónak nincs nyoma ezeken, inkább eklektikus jellegűek. Egyedül az Irgalmasok temploma elé felállított Zsolnayemlékkút felépítésében érződik szecessziós vonás, s egyúttal ez a kút összefoglalója is a századforduló virágzó Zsolnay-kerámiája jelentőségének: a pirogránit és eozin alkalmazásának.” (Magyar Művészet 1891-1919. szerk.: Németh Lajos, AK Bp. 1981.)

(A tervlap felirata: Zsolnay kút Pécs színtervezet
Pilch Andor terve Pécs, 1911.XII.10.)

A Zsolnay-kúthoz meglepően hasonló mű állt Budapesten, az Erzsébet-híd budai hídfőjénél. Az 1933-ban átadott Attila szabadtéri gyógyforrás építményén a hat „bikafej” a Zsolnaykút vízköpőihez hasonlóan ontotta a vizet. A központi rész oldalfalain domborművek idézték a nagyszentmiklósi kincs korsóin ábrázolt jeleneteket. A második világháború pusztításai
miatt a gyógyforrást lebontották, az ivókút szobrai eltűntek, csak Kinszki Imre (1901-1945) fotói őrizték meg emléküket.

_______________________________________________________________________

Képes levelezőlap a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből (ltsz.: Kl.80.1453)


Képes levelezőlap a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből (ltsz.: Kl.80.1629)

Összeállította: Nagy Erzsébet (JPM Régészeti Osztály)

A DIGITÁLIS BARANGOLÁS SOROZAT RÉSZEI

Kiállítások
2020.09.18. - 2021.03.15.

Bizarr vagy pazar?

Bizarr vagy pazar?

A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményéből származó válogatás szemlélői hazai és külföldi fajokkal – lepkékkel, bogarakkal, egyenes- és hártyásszárnyúakkal –, valamint a házunk táján is megismert fajokkal ismerkedhetnek meg.

Kiállítások
2020.10.08. - 2021.03.28.

Gábor Jenő párizsi utazása (1926)

Gábor Jenő párizsi utazása (1926)

A kiállítás a művész párizsi utazásáról írt naplójára alapul, s így szöveg és kép, verbális és vizuális lehetséges teoretikus összefüggéseit villantja fel egy festő életművében.