Március
28csütörtök
29péntek
30szombat
31vasárnap
01hétfő
02kedd
03szerda
04csütörtök
05péntek
06szombat
07vasárnap
08hétfő
09kedd
10szerda
11csütörtök
12péntek
13szombat
14vasárnap
15hétfő
16kedd
17szerda
18csütörtök
19péntek
20szombat
21vasárnap
22hétfő
23kedd
24szerda
25csütörtök
26péntek
27szombat
28vasárnap
29hétfő
30kedd
Hírek
2020.04.27.
Digitális barangolás a múzeumban 34.
Ki gondolná, hogy egy épületkutatás során még a padló alól is előkerülhetnek komoly, értékes kártyaleletek? Márpedig így történt. De milyen érdekességeket, különlegességeket rejt a Janus Pannonius Múzeum kártyagyűjteménye?
PÁSZTOR ANDREA: Játékkártya-gyűjtemény / Ázsiai kártyák
A Janus Pannonius Múzeum játékkártya-gyűjteményének első darabjait, 19. századi tarokk- és jóskártyákat pécsi családok adományozták a múzeumnak. Az évek során gyarapodó kártyagyűjtemény legjelentősebb részét Zsoldos Benő kártyagyűjteménye képezi. Hogyan került a hazai kártyatörténet első tudományos igényű kutatójának gyűjteménye a Janus Pannonius Múzeum Történeti Osztályára?
Az egykor fogadóként is működő régi tímárházat a Janus Pannonius Múzeum Történeti Osztályának épületévé alakították át az 1980-as években. Az épületkutatás során a 19. század közepéről származó, valószínűleg a hatóság által feldarabolt soproni kártyalap darabok kerültek elő a padló alól. Bezerédy Győző osztályvezető, aki maga is gyűjtötte a játékkártyákat, a legnevesebb hazai szakértő, Zsoldos Benő véleményét kérte ki a leletről. Így került kapcsolatba a múzeum az ország akkori legnagyobb, csaknem 300 kártyacsomagot tartalmazó gyűjteményének tulajdonosával.
Zsoldos Benő (Jánoska Antal engedélyével)
Zsoldos Benő (1905–1991) Budapesten banktisztviselőként dolgozott, hobbija az alkalmazott grafika és az ex-librisek tanulmányozása, gyűjtése volt. Eszperantó és angol nyelvtudása révén világszerte levelezett és cserélt gyűjtőkkel. Egy eszperantó lapban olvasta egy angol gyűjtő kérését, aki kelet-európai kártyákat cserélt volna. Zsoldos Benő magyar kártyát küldött neki, viszonzásul egy angliai kollekciót kapott. Ekkor, már nyugdíjasként fordult az érdeklődése a játékkártyák, mint az alkalmazott grafika hordozói felé. Pár évvel később a játékkártyagyűjtők és kutatók legfontosabb szövetségének, az 1971-ben Londonban megalakult International Playing-Card Society egyik alapító tagja lett. Ezt követően több kártyatörténeti tanulmánya jelent meg hazai és angol szaklapokban. Írásaiban foglalkozott a magyar kártyával, annak kialakulásával és a magyarországi kártyafestőkkel. Egy angol magángyűjteményben bukkant rá a mai magyar kártya legkorábbi példányára, melyet Schneider József 1835 körül Pesten készített. 1980-ban jelent meg A játékkártya és története című könyve, mely e témában az első tudományos igényű magyar nyelvű összefoglalás volt.
A Janus Pannonius Múzeum 1985-ben vásárolta meg a Zsoldos-gyűjteményt, mely nemzetközi viszonylatban nem nagy, kimagasló ritkaságok nincsenek benne, azonban a hosszú, tervszerű gyűjtés eredményeképp tér- és időbeli korlátok nélkül ad átfogó képet a játékkártyák világáról.
Saját gyűjteményéhez készített katalógusát Zsoldos Benő a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében, 1988-ban tette közzé. Tanulmányát ezekkel a mondatokkal vezette be: "A kártyagrafika az alkalmazott kisgrafika egyik ága, amely iránt nálunk nincs meg a kellő érdeklődés. A kártyajáték népszerű ugyan, de a kártyát, mint játékeszközt általában csak árucikknek tekintik. Ezzel szemben a kártya kultúrtörténeti dokumentum is, régi idők műveltségének őrzője, a művészeti, társadalmi, politikai élet kifejezője. A kártyalapok mindenkor követték a kor ízlését, szokásait, művészeti stílusát; rajtuk a történelem nagy eseményei is tükröződnek."
A játékkártya feltehetőleg Ázsiából, az indiai, perzsa, arab és kínai kultúrák köréből származik. A Janus Pannonius Múzeum kártyagyűjteményről szóló sorozatunk első részében három jellegzetes ázsiai paklit mutatunk be. A kontinens hagyományos kártyái merőben mások, mint az európaiak, nemcsak a kártyaképek témája, de a sorozatok és az azokat jelző szimbólumok tekintetében is.
- Megnevezés: Pénzkártya
- Készítés ideje: 1970 körül
- Készítő: Guan Huat Company, Hong Kong
- Technika: nyomdatechnika
- Lapméret: 105 x 19 mm
- Lapszám: 120
- Nyilvántartási szám: Zsoldos-kártyagyűjtemény, 151
Kínában a kártyák hosszú, keskeny alakúak, ebből arra lehet következtetni, hogy eredetileg papírpénzzel játszottak szerencsejátékot. A papírpénzek megkülönböztető jegyeit a 12. században keskeny papírlapokra festették, így alakult ki a kínai pénzkártya, amit az első játékkártyák között tartanak számon. Több változata van, az itt látható játszma (pakli) négyszer harminc lapból áll.
- Megnevezés: Hana-karuta (virágkártya)
- Készítés ideje: 1970 körül
- Készítő: Nintendo Playing Card Co. Ltd., Kyoto, Japán
- Technika: nyomdatechnika
- Lapméret: 54 x 33 mm
- Lapszám: 48
- Nyilvántartási szám: Zsoldos-kártyagyűjtemény, 322
Japánban a 17. század elején a virágkultuszból alakul ki a hagyományos virágkártya. Kemény, lakkozott kartonra nyomott lapjai kis alakúak, a 12 hónap 4-4 jellegzetes virágát (pl. szilvavirág, cseresznyevirág, írisz, krizantém) ábrázolják.
- Megnevezés: Dazsavatara
- Készítés ideje: 1970 körül
- Készítő: madrasi kártyafestő, India
- Technika: kézi festés, lakkozás
- Lapméret: ⦰ 100 mm
- Lapszám: 120
- Nyilvántartási szám: Zsoldos-kártyagyűjtemény, 329
Indiában a legelterjedtebb kártyafajta a 10 sorozatból álló hindu Dazsavatara kártya. Mindegyik sorozatban a tíz számos lap mellett két alakos lap található, amelyek közül az egyik Visnu inkarnációját (teknős, kagyló, oroszlán, kard, bárd stb.), a másik ülő helyzetben vagy lóháton papot ábrázol. Indiában eredetileg szertartások alkalmával, jövendölésre használták a vallási tárgyú képeket és szimbólumokat ábrázoló kártyalapokat. A kerek lapokat kézzel festették és lakkozták.
Irodalom:
- Zsoldos Benő: A Janus Pannonius Múzeum kártyagyűjteménye. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988) https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BARA_JPM_evkonyv_1987/?pg=115&layout=s [megtekintés: 2020.04.09.]
- Zsoldos Benő: A játékkártya és története. Gondolat, Budapest, 1980.
- Jánoska Antal weboldala a kártya kultúrtörténetéről: https://www.kartya-jatek.hu [megtekintés: 2020.04.09.]
- Berend Mihály–Jánoska Antal (szerk.): Kártyalexikon. Akadémiai Kiadó, Budpaest, 1993.
A DIGITÁLIS BARANGOLÁS SOROZAT RÉSZEI
Kiállítások
2023.09.01. - 2024.09.22.
Véglegessé vált történések – Kismányoky Károly (1943-2018)
A sokoldalú művész több mint kétszáz alkotását – köztük olyan késői műveket, melyek még sosem szerepeltek kiállításon – mutatja be múzeumunk új tárlata a JPM Modern Magyar Képtárban.
Kiállítások
2023.12.14. - 2024.04.07.
Formák és transzparenciák
Bemutatható-e a magyar üvegművesség négyszáz esztendeje alig több mint százötven üvegtárgyon keresztül? Természetesen nem, de a JPM Zsolnay Múzeumban látható kiállításunk betekintést enged ebbe a világba.