Digitális barangolás a múzeumban 44.

GÁL ÉVA: Irányi Dániel relikviák a múzeum újkori gyűjteményében

A Janus Pannonius Múzeum Új- és Legújabb kori Gyűjteményi Osztálya számos hagyatékot őriz. Egy értékes csoportjuk pécsi, baranyai kötődésű családokhoz, személyekhez kapcsolódik. Ezek az ún. személyi hagyatéki gyűjteményi anyagok fontos forráscsoportként jelennek meg akár a múzeumi munkában (kiállítások, előadások, foglalkozások, publikációk), de a terület történetét a múzeumban kutatók számára is.

Az Irányi família – 1979-ben, vásárlás útján a múzeumba került – rendkívül értékes hagyatéka egy különleges fotóalbumot, egy díszes emlékalbumot, Irányi Dániel sírkoszorújának Kossuth Lajostól származó szalagját, archív fotógráfiákat, az Irányi családhoz, illetve Irányi Dániel személyéhez kötődő okiratokat, feljegyzéseket, levelezést tartalmaz. A 19. századból fennmaradt tárgy- és dokumentum együttes nemzeti kincsünk. Köszönettel tartozunk Dr. Irányi Gézánénak a családi hagyaték közgyűjteményben történő elhelyezéséért.

 
Irányi Dániel (Toporc, 1822 - Nyíregyháza, 1892) politikus, publicista portré, olaj, vászon

Irányi (Halbschuh) Dániel felvidéki szász család hatodik gyermekeként született Toporcon. Édesapja Sajógömörben, Abason majd Toporcon volt evangélikus lelkész. Édesanyja Czapkay Zsófia, az ófalvi (Sáros vm.) evangélikus esperes leánya. Az édesapa és fiainak névmagyarosítási kérelmét 1842-ben hagyták jóvá, ettől kezdve használják az Irányi nevet.

Dániel Eperjesen, Késmárkon, Rozsnyón folytatott előtanulmányok után az eperjesi Evangélikus Líceumban bölcseletet és jogot tanult. Pesten 1844-ben köz- és váltóügyvédi vizsgát tett. Kinevezték váltójegyzőnek, egyike lett a főváros legkeresettebb ügyvédeinek. Megismerkedett Kossuth Lajossal és a reformellenzék számos vezetőjével, a reformeszmék lelkes képviselőjévé vált.

Irányi Dániel jelentős szerepet töltött be az Ellenzéki Kör, majd az 1848 márciusi pesti mozgalmak szervezésében. Március 15-én reggel megjelent a Pilvaxban, s onnan vonult társaival. A Landerer Nyomdánál ő is beszédet intézett az utcán tolongó tömeghez. A Magyar Nemzeti Múzeum előtti gyűlésen ő javasolta, hogy vonuljanak rögtön a városházára, hogy a testületet rábírják a 12 Pont elfogadására, azután pedig menjenek Budára, a politikai foglyokat kiszabadítani. Indítványát közfelkiáltással elfogadták. A városházánál Irányi ismét fontos szerephez jutott: nemcsak a tárgyalásokon vett részt, hanem itt is szónoklatot tartott. Személyének fontosságát jelzi, hogy a megalakult Közbátorsági Választmány egyik jegyzője lett. 

A szabadságharc évei…

A Batthyány-kormány megalakulása után, az Igazságügy minisztériumban titkárként tevékenykedett. 1848 júliusától az első népképviseleti országgyűlésen Pest-Lipótváros képviselője volt, és megválasztották az országgyűlés jegyzőjének is.

Jelačić 1848 szeptemberi támadásakor belépett az országgyűlés önkénteseiből alakított egységbe, részt vett a pákozdi csatában (1848. szept. 29.), a budaméri (1848. dec. 11.), a kassai (1849 .jan. 6.) ütközetekben.  A szabadságharc ideje alatt többször kapott kormánybiztosi megbízatásokat a Felvidéken és a fővárosban. 1849. április 14-én Debrecenben, a Függetlenségi Nyilatkozat meghozatalakor ő vezette az országgyűlés jegyzőkönyvét. 1849 nyarán az orosz betörés elleni felkelés szervezésében vett részt. Követte az országgyűlést Szegedre, majd Aradra is. Világoson, a fegyverletételt megelőző napon, augusztus 12-én heves szóváltásba keveredett Görgei Artúrral. Ezt követően Szatmár, majd Bereg vármegyébe menekült, ahol el tudta kerülni a letartóztatást, és 1850 januárjában barátjával, Molitor Gusztávval együtt sikerült Stájerországon át Svájcba, majd Párizsba menekülnie. Távollétében halálra ítélték.

Irányi Dániel testvére, Irányi István a szabadságharc idején hadbíróként szolgált, több ütközetben részt vett. Buda ostrománál az elsők közt jutott fel a vár fokára, hogy kitűzze a nemzeti zászlót, tettéért vitézségi érmet kapott. A szabadságharc leverése után, halálra ítélt Dániel öccse menekülését segítendő, a császáriak kezébe kerülve Dánielnek vallotta magát. Az ítéletet csaknem végre is hajtották rajta, életét gróf Szirmay István közbelépése mentette meg. 1867-ben jogakadémiai tanár lett Eperjesen, majd ügyvéd, később törvényszéki bíró.

Irányi István (1816-1884), Dániel testvérbátyja, portré a családi fényképalbumból

Angol és magyar nyelvű bizonyító irat Kossuth Lajos aláírásával arról, hogy Irányi István (neve nemzeti színű szalag leragasztásával kitakarva) Kossuth Lajos megbízásából az 1848-49-es szabadságharc leverése után titkos megbízatásokat látott el.

Emigrációs évek…

Irányi Dániel Párizsban újságírásból tartotta fenn magát, emellett rövid ideig egy vidéki nevelőintézetben angol, latin és német nyelvet is tanított. Kapcsolatot tartott a magyar emigrációval. 1859-ben az emigráns magyar kormány szerepét betöltő Magyar Nemzeti Igazgatóság jegyzője lett. E minőségében 1859 nyarán részt vett Kossuth Lajos III. Napóleonnal és Cavour gróffal folytatott tárgyalásain. 1861-ben Kossuth kérésére Torinóban képviselte a Magyar Nemzeti Igazgatóságot, 1866-ban pedig Berlinben járt, hogy a poroszországi magyar légió felállításával kapcsolatos kérdéseket megtárgyalja. Huzamosabb időt töltött Belgiumban, Nagy-Britanniában és Svájcban is.

Irányi (Halbschuch) Dániel (1822-1892) családi fényképalbuma.  Díszes, keménytáblás kötet, borítóján üvegre festett tengerparti sétánnyal. Az aranyozott élű kartonlapokon 50 fotográfia kapott helyet. Egy részük az Irányi családról készült felvétel, más részük Irányi politikus társait, barátait, az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni emigrációs évei során megismert személyeket ábrázolják. A fotók készítői között neves fotográfusok is szerepelnek (pl. Divald Károly, Eperjes; Nadar -eredeti nevén Gaspard-Félix Tournachon-, Párizs).

Teleki Blanka (1806-1862), portré a fényképalbumból
A szabadságharcban résztvevők bújtatásáért várfogságra ítélték.

Podhorszky Lajos (1815-1891), portré a fényképalbumból
Gr. Széchényi István fiainak nevelője, nyelvész, nemzetőr százados

Irányi Dániel az író, publicista…

1850-től francia, itáliai lapokban, számos cikkben ismertette meg a magyarországi viszonyokat az európai olvasókkal. Kiemelkedő munkája az 1848-49-es szabadságharc politikai történetét dolgozta fel. Francia nyelven jelent meg 1859-60-ban. Legjelentősebb, még életében magyar nyelven megjelent történeti munkája, Női jellemvonások a szabadságharc idejéből címmel, a Magyar Újság politikai napilapban jelent meg (1868), amelynek szerkesztői feladatait később, 1873-tól egy éven át ő látta el.

Országgyűlési képviselőként, a kiegyezés után…

Irányi Dániel 1867-ben, a kiegyezés hatására sem tért haza, mert az amnesztia feltételéül szabott hűségesküt nem volt hajlandó letenni. 1868-ban a pécsi választók Kossuth Lajost választották országgyűlési képviselőnek, de ő ezt nem vállalta el. Végül Kossuth javaslatára, az újabb választáson az emigrációban élő Irányi Dánielt jelölte és választotta meg Pécs közönsége.

„Engem leírhatatlan lelkesedéssel fogadtak Pécsett. A nép majd agyonszorított örömében, és kezemet, melyet nyújtottam, ifja, örege csókolta, ha mégúgy tiltakoztam is ez ellen, s nem egy, miután megcsókolta kezemet, könnyeit törölgette szeméből.” (Irányi levele Kossuthoz, 1869, részlet)

Serleg, vésett felirata szerint Irányi Dániel 1869-ben kapta a pécsi nőktől. Bécsi ötvösmunka.

Elvei: a haza alkotmányának visszaszerzése, a polgárok szabadsága és egyenlősége, a közműveltség terjesztése – mindezt törvényes, alkotmányos úton.

Hazatérésétől haláláig tagja maradt az országgyűlésnek, 1872-től Békés város képviselőjeként. A képviselőház egyik leglelkiismeretesebb tagja, s a legnagyobb figyelemmel hallgatott szónoka volt. Szigorú morálját és tiszta jellemét politikai ellenfelei is elismerték.

Irányi Dániel a Negyvennyolcas Függetlenségi Párt élén

Az Országos 1848-as Párt, Kossuth Lajos híveinek kiegyezés utáni választási pártja, tagjai középbirtokosok, polgárok, parasztok voltak. Ereje nem parlamenti helyeinek számában, hanem hatalmas (paraszti) tömegbázisában rejlett, azonban az akkori választási cenzusok alapján ők többségükben nem voltak jogosultak voksolni. Zászlójukra az 1848-as eszmék, célkitűzések, eredmények és vívmányok maradéktalan kiharcolását, illetve visszaállítását, vagyis az 1848-as forradalom teljes győzelmének elérését tűzték, politikai úton. A pártot Madarász József elnöklete után Irányi Dániel „vette át”, s az ő vezetésével 1874. február 26-án egyesült az Elvhű Balközéppel, amely nem sokkal később, 1874. május 17-én vette fel a Negyvennyolcas Függetlenségi Párt nevet. Az új párt vezetője is Irányi Dániel lett.

Az 1892/97 évi országgyűlési Függetlenségi és 48-as Párt 1892-ben Irányi Dánielnek ajándékozott díszes albuma a párt 64 tagjának aláírásával

Az önálló lapokból álló album első oldala

Irányi Dániel 1886-tól alapító elnöke volt az Erkölcsnemesítő Egyletnek, kitartó küzdelmet folytatott a teljes vallásszabadság megvalósításáért és a polgári házasság bevezetéséért.

Tervezet az Országos Erkölcsnemesítő Egylethez (Irányi Dániel kézirata)

Irányi Dániel Nyíregyházán hunyt el 1892. november 2-án. Temetése november 5-én Budapesten, a Kerepesi úti temetőben történt, a képviselőház költségén. Koporsója felett a függetlenségi párt nevében Eötvös Károly mondott búcsúbeszédet. Kossuth Lajos, Irányi Dániel sírjára koszorút készíttetett, amelynek aranyzsinóros szatén szalagjára ezt a feliratot készíttette: "ITT HAGYTÁL, BAJTÁRS! KÖVETLEK! KOSSUTH"

Koszorúszalag Irányi Dániel sírjára Kossuth Lajostól

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcnak emléket állító centenáriumi naptár Irányi Dánielre így emlékezik: "Érzéseiben, lelkületében mindvégig megmaradt evangélikusnak, puritán, vallásos és szabadságszerető ember volt."  

(Forrás: Evangélikus Keresztények Képes Harangozó Naptára, 1948)

Irodalom: B. Horváth Csilla: Irányi Dániel családi fényképalbuma
JPMÉ 27 (1982), Pécs, 1983. 173-193. 


A DIGITÁLIS BARANGOLÁS SOROZAT RÉSZEI