2020

Július

Harry Potter fantáziák a pécsi Modern Magyar Képtárban

Hírek
2020.06.17.

Harry Potter fantáziák a pécsi Modern Magyar Képtárban

Nyitásra várva

A múzeumban lévő műalkotások esztétikai létezését a múzeum intézménye teremti meg. A műalkotás ebben a zárt térben, a látogatók tekintete nélkül is, zárás után is műalkotás marad, annak ellenére, hogy csak akkor potenciálisan szobor és festmény valami, ha valaki ránéz. Mert nincsenek sosem látott műalkotások. Amíg a tenger mélyén vagy a föld alatt van, a mű nem különbözik egy bármilyen közönséges tárgytól. Látogatók nélkül voltaképpen ez a tengermélyi csönd most a múzeum. De az egyébként magukba zárkózó alkotásoknak talán így esély teremtődött, hogy egymásra is nézzenek, közönség nélkül nem tudható, nem látható életet éljenek. Ahogy a Harry Potter-könyvekben az iskola folyosóin a festmények alakjai kilépnek a képek kereteiből, hogy látogatást tegyenek egy másik kép terébe, úgy a pécsi Modern Magyar Képtárban ezekre a látogatásokra, véletlen találkozásokra most szintén nagy lehetőségek nyílhatnak.

Elsőre talán a legpikánsabb: Perlrott Csaba Vilmos Fürdőző fiúaktjai végre felhevültségükben átugrálhatnak Rippl-Rónai Park aktokkal című festményére, hogy az ott békésen libegő meztelen nőket meglátogassák.

     
Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955)                      Rippl-Rónai József (1861-1927)
Fürdőző  fiúk, 1911                                                    Park aktokkal, 1911


Kicsit szolidabban: Glatz Oszkár román határnál szemlélődő népviseletes figurái, ha megunták a látványt átballaghatnak Iványi Grünwald Béla nagybányai tájképén szemlélni a Gutin-hegységet, s közben Koszta József Piros kendős leánya letörölgetheti a port a dr. Tompa Kálmán gyűjteményéből származó Fényes Adolf csendélet nippjeiről.

 

     
Glatz Oszkár (1872-1958)                                       Iványi Grünwald Béla (1867-1940)
A román határnál, 1900 körül                                 Nagybányai táj a Gutinnal, 1908 körül

 

     
Koszta József (1861-1949)                                     Fényes Adolf (1867-1945)
Piros kendős leány, 1917 körül                              Csendélet porcelánórával, 1910 körül


Berény Róbert
Cilinderes önarcképe Czigány Dezső Szalmakalapos önarcképével válthat néhány szót a régi szép idők kalapdivatjáról, míg Bálint Endre Derengés című festménye Ország Lili Múltba nyíló kapuival cserélgethet absztrakt motívumokat.

 

     
Berény Róbert (1887-1953)                                    Czigány Dezső (1883-1937)
Cilinderes önarckép, 1907                                        Szalmakalapos önarckép, 1906

Bálint Endre (1914-1986)
Derengés, 1968



Ország Lili (1926-1978)
Múltba nyíló kapuk, 1972

Újabb véletlen találkozásokat jelenthetnek a nemrég kiállításra került műalkotások: Berény Róbert Feketeruhás nő című, 1927-es remekművét ugyanabban az évben festette, mint a közelmúltban a Virág Judit Galéria aukcióján rekordáron, 70 millió forintért eladott  Alvó nő fekete vázával című képet, mely a Stuart Little, kisegér nagysikerű hollywoodi film díszleteként szerepelt. Mindkét kép modelljeként Berény felesége Breuer Eta csellóművész látható.


A pécsi Modern Magyar Képtárban kiállított Berény-kép (mely Dénes Zsófiának, Ady Endre „örök” menyasszonyának a gyűjteményéből került Pécsre) nagysikerű párdarabjáról készült az itt látható rövidfilm:

Szintén nemrég kapott helyet az „Aktivisták” termében Nemes Lampérth József zseniális Tabáni részlete (egykor Dr. Ubrizsi Gábor gyűjteményében). Vastagon felvitt festékrétegek, harmonikus színek, feszes kompozíció jellemzi a fiatalon elhunyt művész alkotásmódját.

Nemes Lampérth József (1891-1924)
Tabáni részlet, 1916


A weimari Bauhaus pécsi alkotóit bemutató terembe Breuer Marcell emblematikus, csővázas széke került, várva, hogy szobornak mutatkozva ne üljön rá senki.

Breuer Marcell (1902-1981)
„Wassily” karszék, 1925

Vajon hányan tudják róla, hogy a hajlított acélcsőből készült bútor ötletét, amely új korszakot nyitott a bútortörténetben, Breuer Adler típusú kerékpárjának kormányszerkezete ihlette? Ahogy annyi zseniális felfedezés esetében, az idea itt is „az utcán hevert”; az elv a Thonet bútortól kezdve a Junkers repülőgépig vagy éppen az Adler biciklivázig egy sor hétköznapi tárgy révén mindenki számára adott volt, mégis Breuer volt az, aki meglátta benne az új lehetőséget, amely a híres Wassily-szék nyomán a könnyű, variálható, tömeggyártásra alkalmas, a modern életforma dinamikáját kifejező bútortípus megszületéséhez vezetett.

Csiky Tibor szobrászművész (1932-1989) utolsó alkotói korszakának egyik főműve, a színes gerendákból konstruált Feszület (1986) hosszas, gondos restaurálás után most először kapott helyet az állandó kiállításban Hopp-Halász Károly acélplasztikájának társaságában.

Hopp-Halász Károly és Csiky Tibor szobrai

Látogatókra, megnyitóra várva két kamara-kiállítás képei beszélgethetnek egyelőre csak egymással a múzeumi csendben. Ziffer Sándor alkotásai a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből című kiállításon szerepel majd az a korai, 1908-ban Párizsban készült Önarckép, mely már számos, a Magyar Vadakat bemutató belföldi és külföldi kiállításon bemutatkozott.

Ziffer Sándor (1880-1962)
Önarckép, 1908

A kép rövid története: Párizsban Ziffer Körmendi Frim Ervinnel közösen bérelt műtermet, és nekikezdtek egy kettős félalakos portrénak. Munka közben azonban összezördültek, és Ziffer kettévágta a festményt, megsemmisítve festőtársát ábrázoló felét. Az ún. barátságportrék e ritka típusának megcsonkított emléke az Önarckép, amelyet a hagyomány szerint Henri Matisse maga akasztott megkülönböztetett helyre a Salon des Indépendants decemberi kiállításán.

A Képtári Tárlatok Pécsi Műbarátoknak kiállítás-sorozat keretében, a Modern Magyar Képtár kamara-termében és a folyosón Gyenis Tibor (1970) képzőművész régebbi és legújabb műveivel mutatkozik be. A művészről készülő kiállításának beharangozójaként a Jelenkor folyóirat online oldalán olvashatunk: http://www.jelenkor.net/pecs/1725/gyenis-tibor-mutermeben

A képek már a falon vannak, az érdeklődő tekintetekre várva. Addig is az említett Harry Potteri képzeletbeli színjáték keretében különböző idők és másféle vizuális terek nézik egymást, egymással beszélgetve Gyenis gyönyörű tóparti, tengeri stégjeivel és Ziffer nagybányai tájképeivel.


A pécsi Modern Magyar Képtár látogatók nélküli csendjében a képekből kilépő, megelevenedő festményfigurák a pécsi Nagy Lajos Gimnázium diákjai által készített A teremőr című rövidfilmben is feltűnnek:

 

Ezt a bezártságban létrejött fantázia-zűrzavart csak a látogatók figyelmes tekintete törheti meg, hogy a műalkotások céltalan „mozgása” visszatérhessen a műalkotásokhoz, mert – Rilkével szólva – a „magány körének, melyen belül napi életét éli egy műtárgy, be kell zárulnia.”

JPM Képző- és Iparművészeti Osztály

Kiállítások
2020.04.01. - 2020.11.30.

Planetary Folklore játék

Planetary Folklore játék

„Készítsd el a saját műalkotásodat!” Ezzel a felszólítással hirdette Victor Vasarely 1969-ben a Planetary Folklore elnevezésű játékát.