2026
Október
28szerda
29csütörtök
30péntek
31szombat
01vasárnap
02hétfő
03kedd
04szerda
05csütörtök
06péntek
07szombat
08vasárnap
09hétfő
10kedd
11szerda
12csütörtök
13péntek
14szombat
15vasárnap
16hétfő
17kedd
18szerda
19csütörtök
20péntek
21szombat
22vasárnap
23hétfő
24kedd
25szerda
26csütörtök
27péntek
28szombat
29vasárnap
30hétfő
Hírek
2021.01.04.
Egy közhely színeváltozása
Szijártó Kálmán monumentális zománcképe a pécsi Modern Magyar Képtárban
A Variációk a Színes városhoz - Zománcművészeti kísérletek a magyar képzőművészetben (1967-1972) című időszaki kiállítás (Pécs, Modern Magyar Képtár, Papnövelde utca 5.)
https://roundme.com/tour/649209/view/2054775/
kísérőprogramjaként a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonból (Pécs, Megye utca 22.) áthozva – gondos tisztítás és konzerválás után – a Modern Magyar Képtár állandó kiállításában helyeztük el Szijártó Kálmán (1946) alkotását. A 4,05 méter magas, 3,15 méter széles, 51 darab, egyenként 45x45 cm-es elemből álló, 1972-ben készült zománcfal a Pécsi Műhely zománcművészetének egyik főműve.
Az ívelt formákból, átlós erővonalakkal, legyezőszerűen komponált műalkotás dinamikus hatását a vékony fekete sávokkal körvonalazott élénk homogén színfelületek kontrasztjai erősítik fel. Az egymáson elcsúsztatott, megtört síkrétegek, térképző fragmentumok mozgásillúziói nyitott és zárt struktúra feszültségét teremtik meg. Nyitott és zárt kettőssége egyúttal a zománcfal – a magyar képzőművészetben egyedülálló – transzfigurációjának lehetőségét is jelenti. Az áthelyezés kontextus-váltása, melynek révén az alkotás egykori eredeti helyszínéről átkerült a múzeumi kiállítás terébe, az elsődleges, variálhatósága által nyitott építészeti, iparművészeti dekorációs funkciót a zárt, autonóm képzőművészeti alkotás státuszával egészítette ki. Erről Lantos Ferenc, a zománckísérletek kezdeményezője így írt 1968-ban: „Az új technika önálló kép és több lapból álló dekoratív igényű kompozíció kialakítására egyaránt alkalmas. Ilyen értelemben tehát határeset a hagyományos táblakép és a nagyobb felületeket díszítő iparművészeti alkotás között.” A múzeum közegében a zománcképnek ez a kettős státusza – s ez a jelentősége a Variációk a Színes városhoz kiállítás tárgyainak is – hangsúlyosabban érvényesülhet. A zománctechnika egykori épületdíszítő pécsi közhelye – Szijártó „fiúnevelő” alkotása éppúgy, akárcsak Lantos DÉDÁSZ épületfríze – most (Lantos Ferenc és a Pécsi Műhely művészetének hazai és nemzetközi elismerésével) érhette meg művészettörténeti színeváltozását.
Szijártó Kálmán művének áthelyezése után a Pécsi Műhely további alkotóinak, Ficzek Ferencnek, Kismányoky Károlynak és Pinczehelyi Sándornak eredetileg szintén a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonba készült nagyméretű zománcképei is a Modern Magyar Képtár állandó kiállításába kerülnek majd.
Szijártó Kálmán alkotásának bontása a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonban:
https://photos.app.goo.gl/k36jaaqY4y8J8kz56
Szijártó Kálmán alkotása a Modern Magyar Képtárban:
https://photos.app.goo.gl/s1YbJXwGJdAFAu356
A munkában résztvevő kollégák némileg különösnek ható öltözetét részben a modern magyar képzőművészet meghatározó alakjának, Martyn Ferenc (1899-1986) festőművésznek múzeumban őrzött ruhatárából válogattuk.
A fotón látható piros lábas a bonyhádi zománcgyár szimbólumaként értelmezhető:
https://photos.app.goo.gl/2QfRDhhjS8kwKsHo8
https://roundme.com/tour/649209/view/2054775/
kísérőprogramjaként a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonból (Pécs, Megye utca 22.) áthozva – gondos tisztítás és konzerválás után – a Modern Magyar Képtár állandó kiállításában helyeztük el Szijártó Kálmán (1946) alkotását. A 4,05 méter magas, 3,15 méter széles, 51 darab, egyenként 45x45 cm-es elemből álló, 1972-ben készült zománcfal a Pécsi Műhely zománcművészetének egyik főműve.
Az ívelt formákból, átlós erővonalakkal, legyezőszerűen komponált műalkotás dinamikus hatását a vékony fekete sávokkal körvonalazott élénk homogén színfelületek kontrasztjai erősítik fel. Az egymáson elcsúsztatott, megtört síkrétegek, térképző fragmentumok mozgásillúziói nyitott és zárt struktúra feszültségét teremtik meg. Nyitott és zárt kettőssége egyúttal a zománcfal – a magyar képzőművészetben egyedülálló – transzfigurációjának lehetőségét is jelenti. Az áthelyezés kontextus-váltása, melynek révén az alkotás egykori eredeti helyszínéről átkerült a múzeumi kiállítás terébe, az elsődleges, variálhatósága által nyitott építészeti, iparművészeti dekorációs funkciót a zárt, autonóm képzőművészeti alkotás státuszával egészítette ki. Erről Lantos Ferenc, a zománckísérletek kezdeményezője így írt 1968-ban: „Az új technika önálló kép és több lapból álló dekoratív igényű kompozíció kialakítására egyaránt alkalmas. Ilyen értelemben tehát határeset a hagyományos táblakép és a nagyobb felületeket díszítő iparművészeti alkotás között.” A múzeum közegében a zománcképnek ez a kettős státusza – s ez a jelentősége a Variációk a Színes városhoz kiállítás tárgyainak is – hangsúlyosabban érvényesülhet. A zománctechnika egykori épületdíszítő pécsi közhelye – Szijártó „fiúnevelő” alkotása éppúgy, akárcsak Lantos DÉDÁSZ épületfríze – most (Lantos Ferenc és a Pécsi Műhely művészetének hazai és nemzetközi elismerésével) érhette meg művészettörténeti színeváltozását.
Szijártó Kálmán művének áthelyezése után a Pécsi Műhely további alkotóinak, Ficzek Ferencnek, Kismányoky Károlynak és Pinczehelyi Sándornak eredetileg szintén a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonba készült nagyméretű zománcképei is a Modern Magyar Képtár állandó kiállításába kerülnek majd.
Szijártó Kálmán alkotásának bontása a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonban:
https://photos.app.goo.gl/k36jaaqY4y8J8kz56
Szijártó Kálmán alkotása a Modern Magyar Képtárban:
https://photos.app.goo.gl/s1YbJXwGJdAFAu356

A munkában résztvevő kollégák némileg különösnek ható öltözetét részben a modern magyar képzőművészet meghatározó alakjának, Martyn Ferenc (1899-1986) festőművésznek múzeumban őrzött ruhatárából válogattuk.
A fotón látható piros lábas a bonyhádi zománcgyár szimbólumaként értelmezhető:
https://photos.app.goo.gl/2QfRDhhjS8kwKsHo8
Kiállítások
2024.11.16. - 2034.11.15.
A hely szelleme – Genius Loci
Állandó kiállítás a Janus Pannonius Múzeum régészeti, történeti és néprajzi gyűjteményeiből.