Április
25csütörtök
26péntek
27szombat
28vasárnap
29hétfő
30kedd
01szerda
02csütörtök
03péntek
04szombat
05vasárnap
06hétfő
07kedd
08szerda
09csütörtök
10péntek
11szombat
12vasárnap
13hétfő
14kedd
15szerda
16csütörtök
17péntek
18szombat
19vasárnap
20hétfő
21kedd
22szerda
23csütörtök
24péntek
25szombat
26vasárnap
27hétfő
28kedd
29szerda
30csütörtök
31péntek
Hírek
2021.01.04.
Egy közhely színeváltozása
Szijártó Kálmán monumentális zománcképe a pécsi Modern Magyar Képtárban
https://roundme.com/tour/649209/view/2054775/
kísérőprogramjaként a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonból (Pécs, Megye utca 22.) áthozva – gondos tisztítás és konzerválás után – a Modern Magyar Képtár állandó kiállításában helyeztük el Szijártó Kálmán (1946) alkotását. A 4,05 méter magas, 3,15 méter széles, 51 darab, egyenként 45x45 cm-es elemből álló, 1972-ben készült zománcfal a Pécsi Műhely zománcművészetének egyik főműve.
Az ívelt formákból, átlós erővonalakkal, legyezőszerűen komponált műalkotás dinamikus hatását a vékony fekete sávokkal körvonalazott élénk homogén színfelületek kontrasztjai erősítik fel. Az egymáson elcsúsztatott, megtört síkrétegek, térképző fragmentumok mozgásillúziói nyitott és zárt struktúra feszültségét teremtik meg. Nyitott és zárt kettőssége egyúttal a zománcfal – a magyar képzőművészetben egyedülálló – transzfigurációjának lehetőségét is jelenti. Az áthelyezés kontextus-váltása, melynek révén az alkotás egykori eredeti helyszínéről átkerült a múzeumi kiállítás terébe, az elsődleges, variálhatósága által nyitott építészeti, iparművészeti dekorációs funkciót a zárt, autonóm képzőművészeti alkotás státuszával egészítette ki. Erről Lantos Ferenc, a zománckísérletek kezdeményezője így írt 1968-ban: „Az új technika önálló kép és több lapból álló dekoratív igényű kompozíció kialakítására egyaránt alkalmas. Ilyen értelemben tehát határeset a hagyományos táblakép és a nagyobb felületeket díszítő iparművészeti alkotás között.” A múzeum közegében a zománcképnek ez a kettős státusza – s ez a jelentősége a Variációk a Színes városhoz kiállítás tárgyainak is – hangsúlyosabban érvényesülhet. A zománctechnika egykori épületdíszítő pécsi közhelye – Szijártó „fiúnevelő” alkotása éppúgy, akárcsak Lantos DÉDÁSZ épületfríze – most (Lantos Ferenc és a Pécsi Műhely művészetének hazai és nemzetközi elismerésével) érhette meg művészettörténeti színeváltozását.
Szijártó Kálmán művének áthelyezése után a Pécsi Műhely további alkotóinak, Ficzek Ferencnek, Kismányoky Károlynak és Pinczehelyi Sándornak eredetileg szintén a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonba készült nagyméretű zománcképei is a Modern Magyar Képtár állandó kiállításába kerülnek majd.
Szijártó Kálmán alkotásának bontása a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonban:
https://photos.app.goo.gl/k36jaaqY4y8J8kz56
Szijártó Kálmán alkotása a Modern Magyar Képtárban:
https://photos.app.goo.gl/s1YbJXwGJdAFAu356
A munkában résztvevő kollégák némileg különösnek ható öltözetét részben a modern magyar képzőművészet meghatározó alakjának, Martyn Ferenc (1899-1986) festőművésznek múzeumban őrzött ruhatárából válogattuk.
A fotón látható piros lábas a bonyhádi zománcgyár szimbólumaként értelmezhető:
https://photos.app.goo.gl/2QfRDhhjS8kwKsHo8
Kiállítások
2023.12.01. - 2024.05.19.
„Ködképek a kedély láthatárán”
A Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből összeállított időszaki kiállítás az egykor Pécsett alkotó 19. századi művészek műveit, pécsi városképeket, valamint a korszak pécsi polgárainak portréit mutatja be.
Kiállítások
2023.09.01. - 2024.09.22.
Véglegessé vált történések – Kismányoky Károly (1943-2018)
A sokoldalú művész több mint kétszáz alkotását – köztük olyan késői műveket, melyek még sosem szerepeltek kiállításon – mutatja be múzeumunk új tárlata a JPM Modern Magyar Képtárban.