Április
26péntek
27szombat
28vasárnap
29hétfő
30kedd
01szerda
02csütörtök
03péntek
04szombat
05vasárnap
06hétfő
07kedd
08szerda
09csütörtök
10péntek
11szombat
12vasárnap
13hétfő
14kedd
15szerda
16csütörtök
17péntek
18szombat
19vasárnap
20hétfő
21kedd
22szerda
23csütörtök
24péntek
25szombat
26vasárnap
27hétfő
28kedd
29szerda
30csütörtök
31péntek
Hírek
2021.02.17.
Két „enfarkába harapó kelgyó”
Pinczehelyi Sándor nagyméretű zománcképe a pécsi Modern Magyar Képtárban
A 2,25 méter magas, 3,60 méter széles, 40 darab, egyenként 45x45 cm-es elemből
álló, 1972-ben készült zománcmű piros-fehér-zöld egymásba fonódó színsávjai egy fekvő ∞ alakzat stilizált, négyszögesített átiratát formázzák. Az emblémaszerűen zárt kompozíció a végtelen matematikai jeleként utalhat arra a végtelenre, melyben a mű a formavariációk lezárhatatlan lehetőségeire nyílik. A szabadon választható konstrukciók, a fényes zománclapok változtatható elrendezése révén a művészet itt a lehetséges világok sokféleségét csillantja fel, s a kép, a kép határvonalát el nem ismerve önmaga fraktálszerű folytathatóságát jelenti. A variációknak ez a művészi szabadsága – mely a Pécsi Műhely zománcműveit jellemzi – az ábrázolás politikai szabadságának metaforájává vált; itt Pécsett 1972-ben, építészeti ornamentikaként egy fiúnevelő intézet lépcsőházába rejtve. Mert – ironikus sarkítással – a monolit művészetpolitika közegében a művészi pluralizmus demokráciáját megidézve minden végtelen variációjú absztrakt geometrikus mű annak az egyedüli, kizárólagos, variálhatatlan, absztrakt geometrikus leitmotivnak lehetett az ellenlábasa, mely a vörös csillag alakjában ragyogta be a korszakot. (Pinczehelyi Sándor művészetében ezért provokatívan, a sarlóval és a kalapáccsal együtt, a vörös csillag is képzőművészeti motívummá silányult-emelkedett, megszüntetve-megőrizve e jelképek politikai tartalmait.)
Pinczehelyi zománcképén zártság és nyitottság egyidejűségével önmagába visszahajolva kígyózó, a piros-fehér-zöld színeket konstruktivista kompozíciójába rejtő alakzat – akár két, egymás mellé helyezett „enfarkába harapó kelgyó” mint a nemzeti absztrakt geometria autarkiája – hagyomány és lelemény dialektikájával játszik a modernitás nyitott, demokratikus mozgásterében.
Pinczehelyi Sándor alkotásának bontása a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonban (fotók: Füzi István):
https://photos.app.goo.gl/s6JowsnhLbzYUkPP6
Pinczehelyi Sándor alkotása a Modern Magyar Képtárban.
A csoportkép jelenetei a zománcfal bontásában és felépítésében résztvevő kollégák (Bodor Gábor, Dormán Gábor, Nagy András, Süle Dániel, Szili Dániel, Vajda Tamás) tisztelete, baráti üdvözlete Pinczehelyi Sándornak, a pécsi múzeum egykori munkatársának.
Az archív fotókon Pinczehelyi Sándor, Szijártó Kálmán és Martyn Ferenc látható 1974-ben, Martyn Ferenc kiállításának rendezése közben:
https://photos.app.goo.gl/ZthjbPew9v6cUAUi6
Kiállítások
2023.12.14. - 2024.05.19.
Formák és transzparenciák
Bemutatható-e a magyar üvegművesség négyszáz esztendeje alig több mint százötven üvegtárgyon keresztül? Természetesen nem, de a JPM Zsolnay Múzeumban látható kiállításunk betekintést enged ebbe a világba.
Kiállítások
2023.12.01. - 2024.05.19.
„Ködképek a kedély láthatárán”
A Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből összeállított időszaki kiállítás az egykor Pécsett alkotó 19. századi művészek műveit, pécsi városképeket, valamint a korszak pécsi polgárainak portréit mutatja be.