Fent a Paradicsom-hegyen és lent a Surjánszky-pajtában: Csontváry Selmecen

Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) 1905-ös fővárosi kiállításáról – többek között – azt írták, hogy „naivságok, meglepő színhatások kergetik ott egymást. Hogy mivé fog fejlődni, fog-e fejlődni, azt igazán senki sem jósolhatja meg.”¹ 2021 decemberében – magyar aukciós rekordként – 460 millió forintért kelt el Csontváry Titokzatos sziget című festménye.² Mindez arra indított, hogy a művész 1902 nyarán készült, manapság a pécsi Csontváry Múzeumban megtekinthető³ Selmecbánya látképe című festménye (vászon, olaj, 90x153 cm, Magyar Nemzeti Galéria tulajdona) kapcsán foglalkozzam a patikusfestő – 120 évvel ezelőtti rövid, de annál termékenyebb – selmeci tartozódásával.

Csontváry önéletrajzában említi, hogy 1902-ben „a nyarat Selmecbányán töltöttem; a város megfestése után a budapesti keleti pályaudvar éjjeli világítása kötötte le figyelmemet.”⁴ Csontváry az egykori Eötvös Loránd túraút környékéről, „a Paradicsom-hegy keleti, városfelőli oldalán 800 m-es szintmagasságon, gyönyörű környezetben”, az Ottergrundi és a Klinger tavak közötti részen, a FelsőRónához közel készíthette a híres olajfestményét (1. kép).⁵


1. kép: Selmecbánya látképe című Csontváry festmény (Csontváry Múzeum, Pécs)

Csontváry Selmecen „Surjánszky Ferenc főorvos szüleinek házában lakott egy pajtaszerű helyiségben, az eső is beesett, de a szerény különc nem akart jobbat, mindenáron náluk akart meghúzódni. Patologikus tüneteket nála alig tapasztaltak, megalomániája sem jelentkezett. Selmecbánya látképe az újabb Csontváry legharmonikusabb, legkevésbé problematikus alkotása. … Mintha a kép Csontváry szenvedélyének csillapodását, a természettel való közvetlenebb, reálisabb kapcsolatát jelezné.”⁶

Csontváry Selmecen tehát a Surjánszkyházban – „Surjánszky Ferenc főorvos szüleinek házában” – lakott 1902 nyarán. A család legifjabb gyermekeként Surjánszky Ferenc – később orvosdoktor – 1889. február 18-án, Selmecbányán született és a római katolikus anyakönyvi bejegyzés szerint szülei, id. Surjánszky Kálmán (1847-1928) és Obernauer Teréz (1852-1936) akkor a IV/61. szám alatt laktak.⁷ Ez a ház – minden bizonnyal – az egykori Kisvásártérhez közeli, Erzsébet utcai IV/61. jelölésű, manapság is fellelhető épület volt (2. kép). A korabeli térkép alapján is látható, hogy az említett ház oldalán lehetett az a – hátrafelé nyúló, pajtaszerű – helyiség, mely Csontváry akkori szállásaként szolgálhatott és a mai homlokzati nagykapus (lovas kocsis) bejárat is arra utal, hogy az épület udvarán pajta is lehetett.⁸ Adódik a kérdés: az 1902 nyarán majdnem 50 éves Csontváry naponta fel-le ingázott a készülő nagyméretű képpel és a segédeszközökkel a Paradicsom-hegy és az alsóvárosi Surjánszky-ház között? Lehetséges, de ennél valószínűbb, hogy a hegytetőről (jól meg) nézett városkép a művészi fantázia által a Surjánszkypajtában tökéletesedett nagyszerű festménnyé.

2. kép: A IV/61. számú, Surjánszky-ház az 1906-os térképen a feketével bekarikázott épület lehetett és az ezzel vélhetően azonos ingatlan homlokzata 2012-ben

Ugyancsak kérdés, hogy kiknél lakott a festő, kik voltak az őt befogadók? A selmeci Surjánszkyak szakmatörténeti szempontból is említésre méltóak. 1902 nyarán, amikor Csontváry a Surjánszky-ház pajtájában szállt meg – és alaposan feltehető, hogy a család ekkor is a IV/61. szám alatt lakott⁹ – az édesapa, id. Surjánszky Kálmán selmeci bányaigazgatósági főpénztári tiszt (tíz évvel később a „selmec-bélabányai állami alkalmazottak fogyasztási szövetkezete” pénztári ellenőre) volt. A legidősebb Surjánszky fiú, a fémkohómérnök Vilmos (1879-1935u.) 1901-ben valétált és 1902-ben a nagybányai bányaigazgatósági fernezelyi kohónál volt gyakornok,¹⁰ így ő tartósan nem lehetett odahaza. A középső fiú, ifj. Kálmán (1881-1943) 1902 nyarán másodéves selmeci erdészakadémikus (emellett Fritz Károly 1903-as valétaelnök bmh. oldalági rokonom balek- és évfolyamtársa is) volt. Csontváry egykori akadémikus „lakótársa”, az 1903/04-ben ifjúsági köri tag ifj. Kálmán 1909-ben kapott erdőmérnöki oklevelet, az 1930-as években a zalaegerszegi, majd főerdőtanácsosként az egri és a budapesti erdőfelügyelőség vezetője volt, 1943-ban nyugalmazott miniszteri tanácsosként hunyt el.¹¹ Id. Surjánszky Kálmán és Surjánszky Vilmos főbányatanácsos, az 1930-as években az Állami Pénzverő műszaki tisztviselője pedig az OMBKE tagjai voltak.¹² Az édesanya és a lánya, Sári (megh. 1970) – jellemző módon – az akadémiai ifjúsági kör tánccal zárult irodalmi estélyén vett részt, alig fél évvel Csontváry selmeci felbukkanása előtt, vagyis akkoriban a Surjánszky-háznál egy táncképes fiatal leány (akadémikus nyelven: fruska) is volt.¹³ A legifjabb Surjánszky fiú, az említett Ferenc (1889-1971) 1902 nyarára elvégezte a selmeci evangélikus líceum harmadik osztályát,¹⁴ így a szülők, Sári és az erdészakadémikus Kálmán bátyja mellett licistaként ő is gyakran találkozhatott a különc festőművésszel akkor, amikor a Selmecbánya látképe című festmény (3. kép) készült, részben a Surjánszky-pajtában (vagy az akadémikus testvérpár okán akár a „Surjánszky-kamarában”).


3. kép: Részlet az eredeti alkotásról, melyen az akadémiai paloták és a városközpont is jól kivehető (saját
fényképfelvétel)

Nem is lepődhetünk meg azon, hogy a helyi hetilap, a Selmeczbányai Híradó említésre sem méltatta az 1902-es nyári számaiban az akkor még szinte alig ismert Csontváry selmeci – Paradicsom-hegyi és Surjánszkypajtabeli – munkálkodását. Az 1905-ös fővárosi Csontváry-kiállítás kapcsán a kortárs értékelése szerint „a régi németek naivitását juttatja eszünkbe Selmecbánya látképe c. műve. … Miután pedig ő elsőrangú művésznek érzi magát, a kritikának itt helye nincs.”¹⁵ Mindenesetre egyetérthetünk azzal a már idézett megállapítással, hogy Csontvárynak a Selmecbánya látképe a „legharmonikusabb, legkevésbé problematikus alkotása,” mely egykoron Gerlóczy Gedeon (1895-1975) építész, a Csontváry-hagyaték megmentője fővárosi lakása falán (4. kép)¹⁶ is igen jól mutatott.

4. kép: Gerlóczy Gedeon építész lakásán a Csontváry festmények, többek között a Selmecbánya látképe is
(Fortepan/Urbán Tamás)

Dr. Fricz-Molnár Péter
forrás: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, hírlevél 2022/6, 2022.02.11

Lábjegyzetek:
1 Magyar Nemzet, 24. (1905) 219. sz. 3. (szept. 10.)
2 https://viragjuditgaleria.hu/hu/aukcio/rekordok/ (letöltés: 2022.02.06.)
3 https://www.jpm.hu/kiallitasokprogramok/allando/csontvary-muzeum (letöltés: 2022.02.06.)
4 https://mek.oszk.hu/05800/05889/html/gmcsontvary0002.html (letöltés: 2022.02.06.)
5 Vörös Tihamér: Ötven éves a Szittnya-Osztály. In. Turisták Lapja, 44. (1932) 7-8. sz. 204-205.; Bartha Dénes-Oroszi Sándor: Ha Selmec hív …, Budapest, 2009. 138-139.
6 Ybl Ervin: Csontváry Tivadar kevéssé ismert festményei. In. Művészettörténeti Értesítő, 9. (1960) 2. sz. 135.
7 Selmecbányai római katolikus születési anyakönyv, 1889.
február 18. [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TMG4DT?i=675&cc=1554443&cat=770842 (letöltés: 2022.02.06.)].
8 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár, S 78 Térképek (1786-1948), S78-122.téka-Selmecbánya-1-9.
[https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/16424/view/?pg=1&bbox=1860%2C-2866%2C4012%2C-1744 (letöltés: 2022.02.06.)]; Borovszky Samu (szerk.): Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város. Budapest,
1906. 84. oldal utáni térképmelléklet; https://www.google.com/maps/@48.4552001,18.9029495,3a,90y,68.31
h,97.56t/data=!3m6!1e1!3m4!1sH5Lz_NPUJrFpJru04HcPZQ!2e0!7i13312
!8i6656 (letöltés: 2022.02.06.)
9 A Surjánszky fiúk közül Vilmos 1879. március 21-én született, szülei akkor a II/24. szám alatt laktak. Ifj. Kálmán 1881. március 4-én jött világra, szülei a II/113. szám alatt éltek. Ferenc 1889-es születésekor már nagycsaládos állapot jellemezte a szüleit, így vélhetőn a tágasabb IV/61. számú ingatlanról nem költöztek már el. Sőt, lehetséges, hogy a szülők oda azért költöztek, mert a lányokkal („Etel, Sári”) együtt sok gyermekük született [https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/581605# (letöltés: 2022.02.06.)] és az apa állami bányatisztviselőként megengedhette magának a nagyobb, tágasabb lakást, még ha nem is a szorosan vett selmeci belvárosi (ringbürgeri) részen, hanem kintebb, közel a dohánygyárhoz.
10 Magyarország tiszti cím- és névtára, 21. (1902) 328.; http://leveltar.uni-sopron.hu/images/tablo/bke/bke_tablo_1901.jpg (letöltés: 2022.02.06.); Selmecbányai Hírlap, 22. (1912) 38. sz. 5. (szept. 22.)
11 Az erdészeti felsőoktatás 200 éve III. kötet. Sopron, 2008. 124.; A selmecbányai akadémia, illetve főiskola 1879/80 és 1927/28 között beiratkozott hallgatói névjegyzéke (1930 k. kézirat); A selmecbányai m. kir. Bányász és Erdész Akadémiai Kör évkönyve 1903-1904. Selmecbánya, 1904. 9.; Erdészeti Lapok, 82. (1943) 6. sz. 280-281.
12 Bányászati és Kohászati Lapok, 61. (1928) 8. sz. 14. (ápr. 18.) és 62. (1929) 4. sz. 91. (febr. 16.) és 67. (1934) 15-16. sz. 350. (aug. 11.); Magyarország tiszti cím- és névtára, 43. (1935) 143.
13 Selmeczbányai Híradó, 12. (1901) 51. sz. 4. (dec. 22.); Magyar Nemzet, 26. (1970) 48. sz. 6. (febr. 26.)
14 A selmeczbányai ág. hitv. evangélikus lyceum értesítője az 1900/02-iki tanévről. Selmecbánya, 1902. 86.
15 Pesti Hírlap, 27. (1905) 250. sz. 6. (szept. 9.).
16 https://fortepan.hu/hu/photos/?q=Csontv%C3%A1ry
(letöltés: 2022.02.06.)