2024

Július

Újabb tömegsír feltárása kezdődött meg Mohácsnál

Hírek
2024.06.25.

Újabb tömegsír feltárása kezdődött meg Mohácsnál

Várhatóan több mint százötven csontváz és számos tárgyi emlék kerül majd elő a Mohácsi Nemzeti Emlékhely IV. számú tömegsírjának minap indult feltárása során – közölték a több hónapon át tartó munkálatokat végző szakemberek az MTI érdeklődésére.

Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum (JPM) igazgatója közölte: a sátorhelyi emlékhelyen a jelenlegi ismeretek szerint öt tömegsír található, azok közül a kormányzat támogatásával kettő feltárását végzik el. A több mint 300 halottat rejtő III. számúval már korábban végeztek, most pedig a várhatóan legalább másfél száz csontvázat tartalmazó IV. számú sírnál folynak ásatások.

Mint mondta, az elmúlt évtizedekben e tömegsírokat csak részlegesen nyitották fel, mindössze felszíni vizsgálatokat végezhettek. A mostani munkák során azonban kiemelik és rendszerezik a csontvázakat, azokat mélyreható módon vizsgálják, a tárgyi emlékeket pedig múzeumi leltárba veszik és ott elemzik tovább.

Emlékeztetett: a munkálatok legfontosabb célja, hogy a hős katonák fél évezreddel a csatát követően méltó módon kapják meg a végtisztességet, továbbá, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen a nemzeti kegyeleti szempontoknak is megfelelően egy új, interaktív kiállítás keretében mutathassák be a látogatóknak a magyarság egyik legfontosabb, sorsfordító történelmi eseményét.

Az ütközet 500. évfordulójához kapcsolódó, beruházásokat és kulturális eseményeket is magában foglaló, Mohács 500 elnevezéssel futó projekt csatatérkutatási programjának vezetője emlékeztetett: a 2020–22 között feltárt III. számú tömegsír maradványainak előzetes antropológiai vizsgálati eredményei azt támasztják alá, hogy abba a tömegsírba a csata utáni kivégzés áldozatai kerülhettek. A tömegsír maradványainak embertani, és tárgyi emlékeinek régészeti elemzése nagy jelentőségű a csata körülményeinek jobb megismeréséhez.

A JPM, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a sátorhelyi emlékhelyet üzemeltető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) együttműködésével zajló feltárás a JPM Régészeti Osztályának helyszínen dolgozó ásatásvezetője, Neményi Réka szerint a jelenlegi munka legfontosabb célja, hogy az eredményeket – a két tömegsír régészeti leleteinél, emberi csontvázmaradványoknál jelentkező tendenciákat - összevessék a III. számú sírnál szerzettekkel. Neményi Réka elmondta, a bő négy méter hosszú és több mint másfél méter széles sírgödörből eddig tizenkét csontvázat emeltek ki, 63-at számoztak meg, s arra következtetnek, hogy összesen több mint 150 csontváz kerül majd elő a földből a várhatóan ősszel záruló ásatás keretében.

A leletanyagot tekintve hasonlóra számítanak, mint a korábbi tömegsír esetében: ruházathoz kapcsolódó fémtárgyak – így párizsi kapcsok, zsinór- és fűzővégek, vascsatok – kerülhetnek felszínre, de akár ólomlövedékekre, nyílhegyekre, különösen szerencsés esetben akár pénzérmére is bukkanhatnak.

Utóbbiakra azért van kisebb esély, mert a foglyokat fegyvereiktől és értékeiktől megfosztották – jellemzően a 2024-es feltárás első tárgyi leletei ismét apró ruházati kapcsok voltak. Említést érdemel azonban az az ólomlövedék, amit a napokban fedezett fel Talabér Ildikó régész (JPM) a IV. tömegsír egyik koponyája mellett. Bertók Gábor igazgató hangsúlyozta: a lövedék méretében tökéletesen illeszkedik a korábban a III. tömegsírból – feltehetően sebesült foglyok maradványai közül -előkerült, ill. a tömegsíroktól mintegy négy kilométerre feltételezett csatatéren százas nagyságrendben talált ólomlövedékek mérettartományához.

A IV. tömegsír első tizenkét koponyájának – és csontvázának - helyszíni átvizsgálása után az antropológiai kutatásokat irányító Pálfi György tanszékvezető egyetemi docens (SZTE Embertani Tanszék) közölte, hogy az első megfigyelések nagyon hasonló képet vázolnak a szakemberek számára: a tömegsírban itt is többségükben fiatal férfiak rendezetlenül bedobált maradványai találhatók, a gödör szélein itt is jelentős csontváz torlódás észlelhető a tömeges bomlás és alulméretezett gödör következtében. A kivégzésre utaló vágásnyomok itt is rendszeresen megfigyelhetők. Az első tizenkét csontváznál tíz esetben kivégzéssel összefüggésbe hozható vágásnyomokat figyelhettek meg, az esetek felében pedig kifejezetten olyan sérüléseket regisztráltak, amelyek csata közben nem keletkezhetnek. Az ilyen, többszörös, önmagukban külön-külön is halálos vágások nyomai általában a nyaki gerinc felső csigolyáin, a koponyaalap csontjain, illetve az állcsontokon, halmozottan figyelhetők meg – közölte az MTI érdeklődésére a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének vezetője.

Az antropológus szakember kifejtette: a III. tömegsír maradványainak vizsgálati tapasztalatai alapján abból is főleg fiatal férfiak csontvázai kerültek elő, de akadt közöttük idős férfi, kevésnő, sőt egy-két gyerek is. Mindez arra utal, hogy az oszmán sereg tagjai a csatatéren kívül, a magyar táborokban is ejthettek foglyokat – akik a fogságba esett katonákkal együtt válhattak az 1526. augusztus 31-i tömeges fogolykivégzés áldozataivá.

A JPM és a Szegedi Tudományegyetem részéről folyamatosan mintegy tízen, tizenketten vesznek részt a feltáráson, továbbiak dolgoznak a háttérben Pécsett és Szegeden, és rotációs rendszerben több tucat egyetemi, múzeumi – közöttük több neves magyar és külföldi – kutató, illetve doktorandusz hallgató vett, illetve vesz még részt valamilyen módon a feladatokban – tért rá ki a szakember.

Pálfi György a munkálatok jelentőségét érzékeltetve azt mondta, a sátorhelyi tömegsírok feltárásához hasonló antropológiai feldolgozó munkát Magyarországon még sohasem végeztek, ezért „hallatlanul nagy kihívást és lehetőséget” jelent a projekt a hazai szakemberek számára.

A korábban a földből kiemelt és jelenleg Szegeden lévő, valamint a most feltárt csontvázakat várhatóan a csata 500. évfordulóján, 2026. augusztus 29-én helyezik örök nyugalomra egy addigra az emlékhelyen megépülő kápolna kriptájában. Addig, illetve azt követően is számos tudományos szakcikkben, összefoglaló munkában, szakdolgozatban, doktori disszertációban is olvashatók majd a tömegsír-feltárások eredményei, tanulságai, érdekességei – rögzítette Pálfi György.

Hír: MTI
Fotók: Füzi István, JPM

Kiállítások
2023.12.08. - 2024.10.31.

Karszt-barlang-kutatás – Rónaki László barlangász emlékkiállítás

Karszt-barlang-kutatás – Rónaki László barlangász emlékkiállítás

Rónaki László barlangkutató hagyatéka 2021-ben került a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztály gyűjteményébe. Ez az anyag kínálta az alapot a kiállításhoz, valamint a barlangok természetvédelmi jelentősége.

Kiállítások
2023.09.01. - 2024.09.22.

Véglegessé vált történések – Kismányoky Károly (1943-2018)

Véglegessé vált történések – Kismányoky Károly (1943-2018)

A sokoldalú művész több mint kétszáz alkotását – köztük olyan késői műveket, melyek még sosem szerepeltek kiállításon – mutatja be múzeumunk új tárlata a JPM Modern Magyar Képtárban.