2024

Július

Négy pécsi festőművész

Hírek
2024.07.02.

Négy pécsi festőművész

A holokauszt 80. évfordulója alkalmából az Auschwitzban mártírhalált halt négy pécsi festőművész: Károly Ernő, Kellermann Emil, Király Lajos és Roder Judit műveiből nyílik kiállítás a képtárban.

„Egy tárgy, amely tárgyak elvesztéséről, elpusztításáról, eltűnéséről szól. Nem saját magáról, másokról beszél. Vajon tartalmazza is őket?”

Jasper Johns

  

Király Lajos (Pécs, 1921. március 27. – Auschwitz, 1944)

Édesapja Király Aladár építőmérnök, édesanyja Schwarz Berta, nővére Király Erzsébet. A szülők elváltak, édesapja Budapestre költözött. Király Lajos iskoláit Pécsett végezte, a középiskolában Gábor Jenő volt a rajztanára, majd később Gebauer Ernő, illetve Martyn Ferenc tanítványa lett. 1942-ben, Fülep Lajos és Elek Artúr támogatása ellenére sikertelenül felvételizett a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Tehetséges fiatal művészként képeivel többször szerepelt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának Csoportos kiállításain.

A vidéki zsidóság deportálásának megkezdésekor Budapesten, apjánál tartózkodott, s a híreket hallva hazautazott Pécsre. Anyjával és nővérével együtt deportálták. Nővére, Erzsébet túlélte a holokausztot, s Király Lajos művei az ő, majd halála után két fiának, Zádori Ivánnak és Zádori Péternek a tulajdonában maradtak fenn. 2010 júliusában műveiből kamara-kiállítást rendeztek a Pécsi Zsidó Hitközség Dísztermében.

 

Roder Judit (Pécs, 1920. július 29. – Auschwitz, 1944)

Édesapja Roder Izidor, édesanyja Resner Blanka, nővére Roder Anna. Roder Judit iskoláit Pécsett végezte, 1938-ban tett gimnáziumi érettségit. 1942-ben férjhez ment Schön Jánoshoz.

Király Lajossal együtt Gebauer Ernő, illetve Martyn Ferenc tanítványa lett. Gebauer Ernő tanácsára jelentkezni szeretett volna a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, de erre a zsidótörvények miatt már nem kerülhetett sor. Tehetséges fiatal művészként többször szerepelt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának csoportos kiállításain. 1944-ben a pécsi gettóból férjével, szüleivel és nővérével együtt deportálták. 1976 márciusában Roder Judit nővére, Révész Györgyné (Roder Anna), a család egyetlen túlélője húga hagyatékának egy részét a Janus Pannonius Múzeumnak és a Pécsi Zsidó Hitközségnek adományozta. Roder Judit portrérajzai a hitközség levéltárának rendezése során kerültek elő 2013-ban.

 

Károly Ernő (Siklós, 1892 – Auschwitz, 1944)

„Középiskolái elvégzése után négy évig a Mintarajziskolán tanult. Először a Nemzeti Szalonban, az Ifjú Művészek Egyesületének kiállításán állított ki képeket, aztán a Műcsarnokban figurális képeket. Később megfordult Albániában, Boszniában és Hollandiában, ahol tájképeket, gettórészleteket és figurális képeket festett.” (ld. Magyar Zsidó Lexikon, Budapest, 1929. szerkesztette: Újvári Péter). Károly Ernő képei, s életének egyéb dokumentumai az 1946-os posztumusz kiállítás után – néhány festmény kivételével – megsemmisültek vagy kallódnak. Míg a 2014-ben rendezett kiállításon csak két festménye volt ismert, néhány évvel ezelőtt öt festménye, köztük egy önarcképe, a Németországban élő Fischer Péter adományaként került a Pécsi Zsidó Hitközség tulajdonába.

 

Kellermann Emil (Villány, 1896. január 28. – Auschwitz, 1944)

Szülei: Kellermann Ármin és Fein Eugénia. A M. kir. Erzsébet Tudományegyetemen 1924. május 19-én avatták orvossá. 1924–1932 között a pécsi belgyógyászati klinikán volt gyakornok, majd tanársegéd. Később Dorogon, a Szent Borbála bányakórházban dolgozott, majd Tatán és ismét Pécsett. Orvosi munkája mellett autodidakta festőként rendszeres kiállítóként szerepelt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának kiállításain. Országosan ismert – Fülep Lajos, Elek Artúr és Kállai Ernő elismerő támogatásával – az 1943-ban, a korszakban nagyon jelentős intézményben, a  budapesti Tamás Galériában nyílt önálló kiállításával lett. A kiállításhoz készült katalógus előszavát Kállai Ernő írta. 1944-ben Pécsről deportálták feleségével, dr. Fehér Idával és két középiskolás gyermekükkel Kellermann Istvánnal és Kellermann Katalinnal. Mindannyian Auschwitzban haltak meg. Az 1946-os posztumusz kiállítás után Kellermann Emil megmaradt művei Martyn Ferenc közbenjárásával a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményébe kerültek.


...........................................................................................................................................


Megnyitó időpontja: 2024. július 5. (péntek) 16 óra

Helyszíne: JPM Modern Magyar Képtár (Pécs, Papnövelde utca 5.)

A kiállítást megnyitja:

Dr. Schweitzer Gábor, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar egyetemi tanára, a TK Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa,
Dr. Zádori Iván, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense
és
Nagy András, a Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztály vezetője


A Négy pécsi festőművész kiállítás a Képtári tárlatok pécsi műbarátoknak sorozat része.


Kapcsolódó információk:
Nyitvatartás
Jegyárak
Tárlatvezetés

 

Fejléckép: Király Lajos – Önarckép Pécsett (Diákélet), 1938 (részlet)

 

Kiállítások
2023.09.01. - 2024.09.22.

Véglegessé vált történések – Kismányoky Károly (1943-2018)

Véglegessé vált történések – Kismányoky Károly (1943-2018)

A sokoldalú művész több mint kétszáz alkotását – köztük olyan késői műveket, melyek még sosem szerepeltek kiállításon – mutatja be múzeumunk új tárlata a JPM Modern Magyar Képtárban.

Kiállítások
2023.12.01. - 2024.08.31.

„Ködképek a kedély láthatárán”

„Ködképek a kedély láthatárán”

A Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből összeállított időszaki kiállítás az egykor Pécsett alkotó 19. századi művészek műveit, pécsi városképeket, valamint a korszak pécsi polgárainak portréit mutatja be.