Március
Késő bronzkori urnasírok az Ormánságban
Majdán Mira
Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály, régész, muzeológus
DOI: https://doi.org/10.62148/JPME.2024.04
Kulcsszavak: késő bronzkor, urnasírok, gömbös fejű tű, bronz karperecek, kő nyílhegy
Absztrakt:
Intézményünk régészei 2023-ban a Baranya vármegye nyugati felében, Lakócsa – Drávaszerdahely között épülő szénhidrogén vezeték szakfelügyeletén dolgoztak. A mintegy 40 kilométeres nyomvonalon zajló munkálatok során több új lelőhelyet sikerült felfedeznünk. Közéjük tartoznak a Drávaiványi határában regisztrált, késő bronzkorra tehető lelőhelyek. A falutól északi irányban lévő Nyíralja-dűlő határrészen egy részlegesen elpusztult, egyelőre magányos urnasír került elő, míg a falutól keletre fekvő Bitó-dűlőben több más objektum között három urnasírt tártunk föl.
A sírok a bennük előkerült bronztárgyak (gömbös fejű tű, pödrött végű karperec), illetve az edények jellegzetességei (bikónikus formák, turbántekercses peremek stb.) a késő bronzkori Halomsíros és Urnamezős kultúrák idejére tehetőek.
Mivel a területen eddig régészeti lelőhelyet nem ismertünk, a sírok előkerülése nagyban hozzájárul a vármegye bronzkori régészeti topográfiájának pontosításához.
Hogyan kell idézni: Majdán, M. (2024): Késő bronzkori urnasírok az Ormánságban. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 57, 123–136.
Kiállítások
2024.11.16. - 2034.11.15.

A hely szelleme – Genius Loci
Mitől érezzük magunkat pécsinek vagy baranyainak? A tőlünk távol élőknek mi jut eszükbe a mecsekaljai városról és az ország legdélebbi vármegyéjéről? A JPM Látogatóközpont A hely szelleme – Genius Loci című állandó kiállítása erre keresi a válaszokat.
Kiállítások
2024.10.18. - 2025.04.30.

Atlantisz. Kis világok
Fodrozódó vízfelszín, harangláb a szántásban, gyökerek közül előbukkanó falak, üres szobákba nyíló ajtók. A pécsi JPM Néprajzi Múzeum kiállításának képei, tárgyai az eltűnt vagy kihalóban levő települések elveszett világáról mesélnek.