COLUMBO EFFEKT

Tolvaly Ernő, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának meghatározó oktatója és festőművésze, valamint két volt tanítványa, Bóbics Diána és Varga Rita most egy kiállítás keretében reflektálnak egymásra– szemléletben, formában, festészeti emlékezetben. A kiállítás egyben tisztelgés is Tolvaly Ernő előtt, aki 2008-ban hunyt el, de tanítványai számára a mai napig inspirációs forrás.

A cím egy régi belső poénra utal: Columbo hadnagy a hetvenes évekbeli kortárs galériában egy szellőzőrácsra bök, s tűnődve kérdezi: ez is műalkotás? Ez az ironikus jelenet az évek során mester és tanítványok között újra és újra előkerült – ma pedig kulcsot adhat e kiállítás értelmezéséhez is: hol kezdődik a mű, és meddig tart a nézés?

A „Columbo-effekt” ebben az értelemben a gyanú, a kétely és a felfedezés gesztusát hordozza: ahogy Columbo is mindig „csak még egy kérdést” tesz fel, úgy tárulnak fel fokozatosan a művészi reflexiók mélyebb rétegei. Ez a nézőpont különösen izgalmas, amikor egy tanár és két egykori tanítványa kerül közös térbe – hiszen nemcsak festészeti, hanem szemléleti örökség is megjelenik, kritikus és alkotói módon újragondolva.

A kiindulópont Tolvaly Ernő „Ablak és lombozat” (1995) című festménye, amelynek absztrakt szerkezete egy természetből emelt látványelemre épül. A képen a lombozat már nem konkrét látvány, hanem ritmus, fény és struktúra – egy olyan festői gondolat, amely nem ábrázol, hanem értelmez. Ezt a gondolkodásmódot vitte tovább a két művész, Varga Rita és Bóbics Dia mindketten a saját médiumukban, saját érzékenységükön keresztül.


Kapcsolódó információk:
Nyitvatartás
Jegyárak