Hantai és Pécs

Hantai és Pécs – A száz éve született világhírű festőművész Hantai Simon alkotásai a Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztályának gyűjteményében címmel nyílt kiállítás a JPM Modern Magyar Képtárban.

A Sotheby’s 2016. december 6-i párizsi kortárs árverésén az m.a.4 (Mariale) című 1960-as festményét 4 432 500 euróért adták el, ami az egyik legmagasabb összeg, amit aukciókon magyar vagy magyar származású művész munkájáért valaha is adtak.

*

A párizsi Élysée-palota talán legfontosabb helyisége az elnöki dolgozószoba, amelyet – Emmanuel Macron elnök kérésére – Hantai Simon 329,5×424,5 centiméteres alkotása, a Rózsaszín írás című kép ékesít.

*

1941–1948 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere volt Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla. 1943 augusztusában főiskoláskén a Pécsi Művésztelepen alkotott és műveivel szerepelt a művésztelep kiállításán, melyet a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának földszintjén nyitottak meg. A kiállításon bemutatkozó Hantairól a Dunántúl című napilapban Csorba Győző így írt: „Hantai Simon sokoldalú, problematikus művész. Majd mindegyik képe egy-egy új feladat és új megoldás. Képeinek határozott egyéniségük van, s egymáshoz viszonyítva skálájuk: a könnyű líraiságból a súlyos drámaiságig, sőt a víziószerűségig. Technikája fejlett, az akvarellben éppúgy, mint az olajban, vagy a temperában.(…) Lényeglátó, határozott mondanivalójú festő, aki ha a néhol még érezhető hatást leveti magáról, sok szép képpel ajándékozza meg művészetünket.”  (Dunántúl, 1943. augusztus 15. 7. o.) Ekkor, a Pécsi Művésztelepen készült a pécsi múzeum gyűjteményében lévő Pécsi látkép a székesegyházzal című akvarell is. Az 1947-es figurális, nagyméretű olajkép, az Erkélyen, valamint a művész fiatalkori önarcképe Kunvári Bella gyűjteményéből került a pécsi múzeumba.

Hantai 1948-ban feleségével együtt elhagyta Magyarországot, 1949-től Párizsban élt és alkotott. A Kompozíció című olajkép 1963-ból már a párizsi korai absztrakt korszakból való és egykor dr. Tompa Kálmán gyűjteményének darabja volt. Hantai 1960-ban kezdte meg képeinél a pliage (hajtogatás) módszer alkalmazását. A módszer lényege, hogy az előzőleg összegyűrt vásznat befestette, majd száradás után kihajtotta, az így keletkező, festéknyomokból, véletlenszerű mintázatokból kialakuló kép voltaképpen a vászon saját lenyomata. Ez az eljárás alapozta meg a művész hírnevét, s ez ihletett meg számos, Hantaival dialógusban álló ismert kortárs francia filozófust (Jacques Derrida, Gilles Deleuze, Hélène Cixous, Georges Didi-Huberman, Jean-Luc Nancy). A Janus Pannonius Múzeumnak 1971-ben Hantai négy képet ajándékozott, melyek már a jellegzetes „hajtogatásos” technikával készültek.

A Modern Magyar Képtár kis kamarakiállítása igazi kuriózumot jelenthet az érdeklődő nagyközönségnek, s egyúttal hangsúlyosan jelzi azt a szimbolikus tőkét, melyet a pécsi Modern Magyar Képtár gyűjteménye európai színvonalon képvisel.

A kiállítás megtekinthető előzetes bejelentkezéssel 2022. december 8-tól 2023. február 28-ig.

Nyitvatartás.