Április
26péntek
27szombat
28vasárnap
29hétfő
30kedd
01szerda
02csütörtök
03péntek
04szombat
05vasárnap
06hétfő
07kedd
08szerda
09csütörtök
10péntek
11szombat
12vasárnap
13hétfő
14kedd
15szerda
16csütörtök
17péntek
18szombat
19vasárnap
20hétfő
21kedd
22szerda
23csütörtök
24péntek
25szombat
26vasárnap
27hétfő
28kedd
29szerda
30csütörtök
31péntek
Kiállítások
2022.12.08. - 2023.05.14.
Hantai és Pécs
JPM Modern Magyar Képtár (Pécs, Papnövelde u. 5.)
Hantai Simon kiállítás a pécsi JPM Modern Magyar Képtárban
Hantai és Pécs – A száz éve született világhírű festőművész Hantai Simon alkotásai a Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztályának gyűjteményében címmel nyílt kiállítás a JPM Modern Magyar Képtárban.
A Sotheby’s 2016. december 6-i párizsi kortárs árverésén az m.a.4 (Mariale) című 1960-as festményét 4 432 500 euróért adták el, ami az egyik legmagasabb összeg, amit aukciókon magyar vagy magyar származású művész munkájáért valaha is adtak.
*
A párizsi Élysée-palota talán legfontosabb helyisége az elnöki dolgozószoba, amelyet – Emmanuel Macron elnök kérésére – Hantai Simon 329,5×424,5 centiméteres alkotása, a Rózsaszín írás című kép ékesít.
*
1941–1948 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere volt Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla. 1943 augusztusában főiskoláskén a Pécsi Művésztelepen alkotott és műveivel szerepelt a művésztelep kiállításán, melyet a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának földszintjén nyitottak meg. A kiállításon bemutatkozó Hantairól a Dunántúl című napilapban Csorba Győző így írt: „Hantai Simon sokoldalú, problematikus művész. Majd mindegyik képe egy-egy új feladat és új megoldás. Képeinek határozott egyéniségük van, s egymáshoz viszonyítva skálájuk: a könnyű líraiságból a súlyos drámaiságig, sőt a víziószerűségig. Technikája fejlett, az akvarellben éppúgy, mint az olajban, vagy a temperában.(…) Lényeglátó, határozott mondanivalójú festő, aki ha a néhol még érezhető hatást leveti magáról, sok szép képpel ajándékozza meg művészetünket.” (Dunántúl, 1943. augusztus 15. 7. o.) Ekkor, a Pécsi Művésztelepen készült a pécsi múzeum gyűjteményében lévő Pécsi látkép a székesegyházzal című akvarell is. Az 1947-es figurális, nagyméretű olajkép, az Erkélyen, valamint a művész fiatalkori önarcképe Kunvári Bella gyűjteményéből került a pécsi múzeumba.
Hantai 1948-ban feleségével együtt elhagyta Magyarországot, 1949-től Párizsban élt és alkotott. A Kompozíció című olajkép 1963-ból már a párizsi korai absztrakt korszakból való és egykor dr. Tompa Kálmán gyűjteményének darabja volt. Hantai 1960-ban kezdte meg képeinél a pliage (hajtogatás) módszer alkalmazását. A módszer lényege, hogy az előzőleg összegyűrt vásznat befestette, majd száradás után kihajtotta, az így keletkező, festéknyomokból, véletlenszerű mintázatokból kialakuló kép voltaképpen a vászon saját lenyomata. Ez az eljárás alapozta meg a művész hírnevét, s ez ihletett meg számos, Hantaival dialógusban álló ismert kortárs francia filozófust (Jacques Derrida, Gilles Deleuze, Hélène Cixous, Georges Didi-Huberman, Jean-Luc Nancy). A Janus Pannonius Múzeumnak 1971-ben Hantai négy képet ajándékozott, melyek már a jellegzetes „hajtogatásos” technikával készültek.
A Modern Magyar Képtár kis kamarakiállítása igazi kuriózumot jelenthet az érdeklődő nagyközönségnek, s egyúttal hangsúlyosan jelzi azt a szimbolikus tőkét, melyet a pécsi Modern Magyar Képtár gyűjteménye európai színvonalon képvisel.
A kiállítás megtekinthető előzetes bejelentkezéssel 2022. december 8-tól 2023. február 28-ig.
Kiállítások
2023.12.07. - 2024.05.15.
Eredet és ellentmondás
Válogatás Bocz Gyula szobrászművész életművéből. A tárlat különlegessége, hogy a művész számos rajza is látható, melyek eddig még soha nem szerepeltek kiállításon.
Kiállítások
2023.08.18. - 2024.05.31.
Kincs, ami van!
A csaknem 24 kilogramm tömegű, 44 080 ezüstéremből álló kincset különleges módon, hat nagy tárlóban és néhány kisebb vitrinben egyenként mutatja be a tárlat.