2024

Június

Kincs, ami van!

Kiállítások
2023.08.18. - 2024.05.31.

Kincs, ami van!

JPM Csontváry Múzeum földszinti terem (Pécs, Janus Pannonius utca 11.)

A csaknem 24 kilogramm tömegű, 44 080 ezüstéremből álló kincset különleges módon, hat nagy tárlóban és néhány kisebb vitrinben egyenként mutatja be a tárlat.

1969-ben Mohácson az útépítő munkások a föld alatt két korsóra, azokban pedig különösen nagy mennyiségű ezüst denárleletre bukkantak. Az éremleletek a megtalálásukat követően 1976-ig a Janus Pannonius Múzeum állandó kiállításában szerepeltek, majd harminc éven keresztül a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum tárlatán találkozhattak velük a látogatók. A két leletegyüttes 2006-ban került vissza Pécsre. 2013-ban Nagy Balázs régész előbb a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, később pedig a doktori disszertációja részeként elkezdte a hatalmas mennyiségű éremkincs egyenkénti feldolgozását. Az ez alapján létrejött leltári leírás a denárokat egyenként veszi, tartalmazza az előlapi és hátlapi köriratokat, latinul és magyarul, valamint az ábrázolások szakszerű és részletekig menő leírását is, továbbá a denárok kibocsátóját, a verdehelyet és az egyéb mérésekből származó paramétereket, mint a például a tömeget, az átmérőt, s emellett az állapotukra vonatkozó szükséges megjegyzéseket is.

Az éremleletekre általánosságban jellemző, hogy I. Mátyás (1458–1490), II. Ulászló (1490–1516), valamint II. Lajos (1516–1526) 1521 előtti denáraiból tevődnek össze, illetve kis mennyiségben külföldi, aquileiai denárokat is tartalmaznak. Ez utóbbiak megjelenése elsősorban a déli irányú szarvasmarha-kereskedelem felpezsdülésének tudható be.

A két korsó tartalmának közös ismérve, hogy azonos címletekből, denárokból tevődik össze.  Az első, azaz a szürke, törött nyakú összesen 18 978 denárt rejtett, míg a vörös színű 25 102-öt. A legkorábbi magyar pénzek sora Zsigmond (1387–1437) jó minőségű denárával kezdődik, illetve szintén e korszakból származnak az aquileiai pátriárkák veretei is. A sort I. Mátyás (1458–1490) 1464. esztendei két denárja folytatja, amelyeket az 1467. évi pénzreform utáni temérdek érem követ.  Mátyás és II. Ulászló vereteinek aránya közel azonosnak mondható, és ezek teszik ki a kincslelet döntő részét. A II. Ulászlót követő fia, II. Lajos (1516–1526) denárai kivétel nélkül a körmöci kamara pénzkibocsátásából származnak, melyek közül a legkésőbbit 1521-ben verték.

A két kincslelet 175 darab ezüstből készült hamisítványt is tartalmazott, melyek elnagyolt éremképet, értelmezhetetlen köriratot jelenítenek meg. Bár a rajtuk szereplő dátum alapján ezek is 1521 előttiek, de könnyen előfordulhat, hogy egy részüket vagy egészüket az 1521-1526 közötti időszakban készítették, ám ennek megállapítása még további kutatást igényel.

A két korsó közelinek mondható elrejtése, a nagyon hasonló összetétel és az azonos záródási év miatt azt kell feltételeznünk, hogy a megtalált vagyonnak egy tulajdonosa volt. 

A Kincs, ami van! kiállítás apropóját az adta, hogy 2022 októberében a sajtóban egy adminisztratív félreértésből fakadó tévedés miatt helytelenül jelent meg, hogy a mohácsi kincslelet fele eltűnt. A múzeum akkor ígéretet tett, hogy 2023-ban egy külön kiállításon az összes ezüstérmét bemutatja.



Nyitvatartás.
Belépőjegyárak.

Kiállítások
2023.12.08. - 2024.07.31.

Karszt-barlang-kutatás – Rónaki László barlangász emlékkiállítás

Karszt-barlang-kutatás – Rónaki László barlangász emlékkiállítás

Rónaki László barlangkutató hagyatéka 2021-ben került a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztály gyűjteményébe. Ez az anyag kínálta az alapot a kiállításhoz, valamint a barlangok természetvédelmi jelentősége.

Kiállítások
2023.09.01. - 2024.09.22.

Véglegessé vált történések – Kismányoky Károly (1943-2018)

Véglegessé vált történések – Kismányoky Károly (1943-2018)

A sokoldalú művész több mint kétszáz alkotását – köztük olyan késői műveket, melyek még sosem szerepeltek kiállításon – mutatja be múzeumunk új tárlata a JPM Modern Magyar Képtárban.