Parajmos – Roma holokauszt

2015-ben nyitotta meg kapuit a Parajmos – Roma holokauszt című állandó kiállítás Pécsett, a Janus Pannonius Múzeum Vasváry-házban található kiállítóhelyén, amelyet a befogadó épület rossz állapota miatt sajnos 2024-ben – épp a holokauszt 80. évfordulóján – le kellett bontani.

E tárlat anyagának továbbélését a múzeum nagyon fontosnak tartja. Ennek jegyében elkészült 2024-ben a kiállítást bemutató kötet, 2025-ben a tárlat online változata, és 2026-ban a témát feldolgozó új vándorkiállítás nyitotta meg kapuit: első helyszínén a város szívében, a JPM SZ12 Széchenyi tér 12. szám alatti kiállítóhelyén látható.

 A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pályázati támogatásából létrejött kiállítás könnyen összeállítható és szállítható installációja molinókra, tablókra szerkesztett, látványos formában készült tartalmakat hordoz, amelyet egy műtárgyakat befogadó tárló egészít ki. Az első kiállítási helyszínen, a JPM SZ12 falai között a látogatók eredeti műalkotásokat is láthatnak, amelyeket a 2000-es években roma művészek készítettek, megtestesítve e rettenetes történelmi trauma képzőművészeti feldolgozását.

A tárlat első tematikus része a cigányságtörténetbe enged bepillantást: egy különleges installáció a cigányság eredetéről született mesét idézi fel, látható egy 19-20. század fordulóján készült, cigány családot ábrázoló, ritka, térhatású felvétel is, megjeleník a roma zászló szimbolikája, a magyarországi cigányság himnusza, az étkezés, viselet, mesterségek, zene területének gazdag kulturális öröksége, hagyománya is.

A következő téma az üldöztetésekről szól: A cigányokat Európába való megérkezésüktől kezdve gyanakvással vegyes félelemmel fogadták. Külső megjelenésük, vándorló életmódjuk, zárt közösségeik a lakosság veszélyérzetét, ellenérzését váltotta ki. Szigorú törvényeket hoztak ellenük, gyakran kíméletlen üldöztetésben volt részük.

Az üldöztetések a nácizmus időszakában a faji megkülönböztetés talaján iszonyú genocídiumba (népirtásba) torkolltak. A tárlat címét adó parajmos szó a második világháborúban a cigányok, romák körében végrehajtott kegyetlen, könyörületet nem ismerő, tömeges népirtást jelent.

A harmadik téma a deportálásokat, a lágerek könyörtelen világát idézi fel. Az Auschwitz lágerében fogvatartott cigány családok hősies küzdelméről, elpusztításukról emlékezik meg két fontos dátum: 1944. május 16-án az Auschwitz – birkenaui II/e lágerrészben álló cigány családi tábort Rudolf Höss parancsnok intézkedésére az SS megpróbálta felszámolni, de a roma rabok hősiesen megvédték magukat. Ez a nap lett a roma bátorság és ifjúság napja (május 16.), amely a roma ellenállásnak, ellenállóknak állít emléket. Az ő bátorságuk és helytállásuk legyen példa minden ma élő számára!

A cigányláger megsemmisítése 1944. augusztus 2-án történt. Az auschwitzi haláltáborban fogvatartottakat (idősebb, beteg embereket, nőket és gyermekeket), körülbelül 3000 lelket ekkor gyilkolták meg. Bár ellenálltak, védekeztek, de a döntő túlerő legyűrte őket. A Birkenauba deportált magyar zsidók a barakkokban lapulva, remegve hallgatták, amint elvitték a romákat: „Szívszorongva figyeltük a nehéz teherautók zúgását...sűrűn fordultak a láger és a gázkamra között...Szívbe markolóak voltak a sikolyok, a segélykiáltások.” Minden évben augusztus másodikán, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján hajtunk főt az áldozatok előtt. Legyen áldott az emlékük!

A kiállítás befejező témája az emlékezet, a traumák feldolgozásának egy újabb vonulatát tárja fel – neves roma művészek: Bogdán János, Ferkovics József, Horváth Zoltán Jenő, Kalányos Gyula, Kosztics László, Kunhegyesi Ferenc, Orsós Teréz, Pintér Sándor, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Szentandrássy István, Túró Zoltán alkotásai adnak teret az emlékezésnek. A cigányság vizuális hagyományaiban gyökerező művekben fogalmazódik meg a képzőművészet nyelvén e szenvedéstörténet máig kibeszéletlen, feldolgozatlan traumája.

A kiállításban teret kapnak újabb kutatási eredmények, a korszakot meghatározó hazai és európai események, és legfőképpen egyéni életsorsok, visszaemlékezők írásai is.

„A történész kiútja a folyamatos szembenézés mind pontosabb és mélyebb történeti feldolgozással és közléssel. A festőművész kiútja a folyamatos és következetes szembesítés.” (Kardos Ferenc)

(Az idézet szerzője: Kardos Ferenc magyar könyvtáros, író, költő, jeles cigányságkutató történész, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatóhelyettese. 2014-ben lírai munkásságát és művelődésszervezői tevékenységét Krúdy-díjjal ismerték el.)

Továbbiak

• Nyitvatartás
• Jegyárak (A hely szelleme – Genius Loci kiállítás jegyeivel a Parajmos – Roma holokauszt vándorkiállítás felár nélkül megtekinthető, továbbá a belépés a diák-tárlatvezetésekre érkező iskolai csoportoknak ingyenes)
• Múzeumpedagógusi tárlatvezetés