Március
Pécs szerb megszállása Visy László naplójának tükrében
Vörös Zsolt
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, történelem mesterszakos hallgató
DOI: https://doi.org/10.62148/JPME.2024.09
Kulcsszavak: forradalom, szabadságharc, karhatalom, 1956
Absztrakt:
Pécs és Baranya vármegye szerb megszállása (1918–1921) történetének több olyan aspektusa és forrása is van, ami még nem került szisztematikus feldolgozásra. Ezek közé tartozik Visy László városi főispán naplójának az 1918 és 1921 közötti időszakra vonatkozó kötete is, amit éppen ezért választottam tanulmányom alapjául. Próbálok átfogó képet adni a napló szerzőjéről, a köztörténeti kontextusról, a megszállás közvetlen előzményeiről, illetve a kutatásom fő módszertani kérdéseiről. A tanulmány gerince, az eseménytörténetnek és fő fordulópontjainak bemutatása a naplóíró szemüvegén keresztül.
Hogyan kell idézni: Vörös, Zs. (2024): Pécs szerb megszállása Visy László naplójának tükrében. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 57, 203–211.
Kiállítások
2024.10.18. - 2025.04.30.

Atlantisz. Kis világok
Fodrozódó vízfelszín, harangláb a szántásban, gyökerek közül előbukkanó falak, üres szobákba nyíló ajtók. A pécsi JPM Néprajzi Múzeum kiállításának képei, tárgyai az eltűnt vagy kihalóban levő települések elveszett világáról mesélnek.
Kiállítások
2024.06.22. - 2025.03.30.

Tűzben született lótuszvirágok – Egyiptizáló alkotások a Zsolnay gyárban
Tárlatunk a Zsolnay gyár ókori Egyiptom inspirálta alkotásaira irányítja a figyelmet.