A Pécsi Városi Múzeum létrejöttének társadalmi környezete

 „[…] virágozzék tehát s fejlődjék naggyá a Pécs városi múzeum […] ne legyen se Pécsett, se Baranyában ember, aki azt magáénak ne vallja.”

A Pécsi Városi Múzeum létrejöttének társadalmi környezete különös tekintettel az intézményesülésben közreműködő aktorokra

Wéber Adrienn

DOI: https://doi.org/10.62148/JPME.2026.09

Kulcsszavak: helytörténet, múzeumtörténet, társadalomtörténet, Pécsi Városi Múzeum, egyesületi mozgalom

Kivonat: Jelen tanulmány a Pécsi Városi Múzeum kialakulását vizsgálja szekszárdi kitekintéssel. A kutatás alapkérdése, hogy miért tartott Pécsett több mint 30 évig, míg a múzeumalapítás gondolata testet öltött. A vidéki múzeumok létrejöttének első fázisában több helyütt megfigyelhető volt, hogy egy erős társadalmi kezdeményezés (történelmi és régészeti egylet) aktív közreműködésével, egyesületi-társulati alapítású múzeumok jöttek létre. Kérdésként merül fel, hogy a millennium környékén végbement múzeumalapításokban – jelen esetben Pécsett és Szekszárdon – is akkora szerepe volt-e a helyi társadalom önszerveződésének, vagy sokkal inkább a múzeumalapító aktor személye vált meghatározóvá az intézményesülési folyamatban. Így lett a vizsgálat tárgya, hogy kik voltak ezek az aktorok, s milyen módszereket, stratégiákat alkalmazva igyekeztek érvényt szerezni a helyi múzeum ügyének, mi lehetett esetleges sikerük, vagy sikertelenségük oka, kik támogatták őket a helyi közösségben, s kik voltak a kerékkötői e folyamatnak, továbbá a helyi társadalom prominens képviselői miként vélekedtek a helyi múzeumról.

Letöltés

Hogyan kell idézni: WÉBER A. 2026: „[…] virágozzék tehát s fejlődjék naggyá a Pécs városi múzeum […] ne legyen se Pécsett, se Baranyában ember, aki azt magáénak ne vallja.” A Pécsi Városi Múzeum létrejöttének társadalmi környezete különös tekintettel az intézményesülésben közreműködő aktorokra. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 59 (2026) 153–187.