Március
Baranya vármegye közigazgatásának „első” évszázada (1686–1787)
Pintér Tamás
MNL Baranya Vármegyei Levéltára
DOI: https://doi.org/10.62148/JPME.2025.11
Kulcsszavak: Baranya vármegye, adminisztráció, közigazgatástörténet
Rezümé:
A török kiűzése újjászületést jelentett Baranya vármegye számára. Bár a térség jelentősen megszenvedte a visszafoglaló háborút, a vármegye hamar új életre kelt: a századfordulóra már megszilárdult a régi-új berendezkedés. A békés fejlődés évtizedeiben csak II. József kerületi igazgatása okozott némi törést. A király rendszerének összeomlása után a vármegye visszanyerte autonómiáját, és beköszöntött a klasszikus rendiség korszaka, amely egészen az 1848–49-es szabadságharc leveréséig zavartalanul működhetett.
Kutatásom célja, hogy betekintést nyújtson Baranya vármegye közigazgatásának fejlődésébe, a járási struktúra ki-, majd átalakulásától egészen a központi hivatali pozíció rendszeresítéséig. A téma forrásbázisát az MNL Baranya Vármegyei Levéltárának iratanyaga jelenti. Reményeim szerint eredményeim átfogó képet nyújtanak a helyi adminisztrációról, illetve Baranya vármegye történetéről, és lehetőségem nyílik olyan minták felismerésére, amelyek a vármegye helyi viszonyain túl országos léptékű következtetések levonására is alkalmasak lehetnek, segítve ezzel a rendi korszak közigazgatási folyamatainak mélyebb megértését.
Hogyan kell idézni: Pintér, T. (2025): Baranya vármegye közigazgatásának „első” évszázada (1686–1787). A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 58.
Kiállítások
2025.11.27. - 2026.05.30.
TRIKOLÓR-TÖRTÉNELEM – Kortalan hazafiságunk kincsei és kacatjai
Ízelítőt kaphatunk nemzeti színeink használatának történetéből – a mindennapoktól a művészet világáig.
Kiállítások
2026.01.27. - 2026.04.30.
Parajmos – Roma holokauszt
A vándorkiállítás történelmi dokumentumokon, személyes visszaemlékezéseken, sorsokon és művészeti alkotásokon keresztül emlékezik a roma népirtás tragédiájára.