Fotókiállítás, tárlatvezetés és Gerlóczy-kötet a Csontváry-év jegyében

Nádor Katalin „Csontváry Pécsett” című fotósorozata lesz megtekinthető a Csontváry Múzeumban 2019. november 27-étől. A sorozat a Csontváry-művek Pécsre érkezésének, restaurálásának, a kiállítás felépítésnek, s a megnyitó esemény történetének pillanatait rögzíti. A múzeum megvalósulásáról az „alapító”, a kiállítás szervezője és rendezője, dr. Romváry Ferenc művészettörténész így ír: „A pécsi Csontváry Múzeum létrehozásával kulturális életünk nagy adósságot törlesztett. Több évtizedes hányattatás után, a végleges megoldás reményében méltó környezetbe került az életmű egy része, egyúttal a nagy nyilvánosság számára elérhető közelségbe.”

A kiállításban december 4-én 17 órától Nagy András esztéta-főmuezológus mutatja be a fotósorozatot egy tárlatvezetés keretében.
________________

Nádor Katalin (1938-2018) édesanyja mellett, aki Budapesten Pécsi József fotóművész tanítványaként tette le a mestervizsgát, ismerkedett meg a fényképész szakmával Bonyhádon. (Édesapjának, Nádor Jánosnak, a Magyar Királyi Honvédség egykori ezredesének családtagjai számára 1948 után az egyedüli megélhetési és tanulási lehetőségként kínálkozott a fényképezés.) A bonyhádi tanulóéveket követően 1961-től az 1990-es évekig a pécsi Janus Pannonius Múzeumban dolgozott. Munkássága munkaköri feladatain túl a fényképezés gyakorlatának szinte minden ágát megjeleníti, a különböző múzeumi eseményeket – kiállítás-megnyitókat, leletmentéseket, terepmunkákat, vagy műterem- látogatásokat – narratív fényképsorozatokon megörökítő riportfotóktól a szakmai igényesség öntudatával és alázatos szerénységgel készített műtárgyfotókig, illetve mindezek inspirációjából, valamint a Pécsi Műhely tagjaival való alkotótársi kapcsolatból született absztrakt fotóművészeti kísérletekig.

 

Nádor Katalin fényképei – André Malraux teóriájának jegyében – a pécsi múzeum képzeletbeli múzeumát hozták létre. 1970-ben Pécsett, majd 1971-ben Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum kupolacsarnokában nyílt kiállítása „Évezredek plasztikái” címmel. Ezek a fotók a képzőművészet, a régészet és a néprajz alkotásait, a művek anyagszerűségét és a részletek árnyalatainak plasztikai hatását hangsúlyozva a szobrászat esztétikumával, a fekete-fehér fényképezés egynemű közegében egységesítik fiktív stílustörténeti képmúzeummá.

A Pécsi Műhely tagjaival az 1970-es években közvetlen munkakapcsolatban volt, s számos performansz, fotóakció és konceptuális mű fényképes dokumentációja Nádor Katalin nevéhez fűződik, így Ficzek Ferenc „Léptékváltása”, Halász Károly „Privát adása” vagy Pinczehelyi Sándor „Sarló és kalapácsa”. 1973-ban a Pécsi Műhellyel ő is részt vett a magyar neoavantgárd demonstratív bemutatkozásán, a balatonboglári kápolnatárlaton, melyet később politikai akciónak minősítve államilag betiltottak. Balatonbogláron a kiállítások rendezésének eseményfotói és a műtárgyfotók mellett saját absztrakt, Moholy-Nagy és Gyarmathy Tihamér inspirálta, de egyéni technikával létrehozott fotóművészeti alkotásaival mint kiállító művész is szerepelt. Ezeket a műveit – minden művészi allűr nélkül – múzeumi munkája melléktermékének, kikapcsolódásként folytatott, szabadidős elfoglaltságnak tekintette, ezért is nevezte összefoglaló névvel „Játékok”-nak, mintegy munka és művészet viszonyát is játékosan értelmezve. A „Játékok” sorozat egy izgalmas, a neoavantgárd fotóművészet eddig felfedezetlen életművének alkotásait foglalja magába, mely méltó helyet biztosíthat Nádor Katalinnak a magyar képzőművészet történetében.

A műtárgyfotókon és fotográfiai műveken túl a fotótörténet szinte minden ága megjelenik Nádor Katalin munkásságában. A különböző múzeumi eseményeket, kiállítás-megnyitókat, műtermi látogatásokat megörökítő riportfotók, irodalmárokról és képzőművészekről készült művészportrék, narratív képsorozatok a különböző alkotótelepek munkáiról (Villány, Siklós), a Pécsi Műhely alkotási folyamatai a Bonyhádi Zománcgyárban vagy a balatonboglári Kápolnatárlatokon, a mohácsi tömegsír feltárása (az ásatási munkásokról készült szociofotókkal), vagy éppen a Természettudományi Osztály bogárgyűjtéseinek eseményfotói mind része az ő saját „képzeletbeli” múzeumának. A „Csontváry Pécsett” című fotósorozat a művek Pécsre érkezésének, restaurálásának, a kiállítás felépítésnek, s a megnyitó esemény történetének pillanatait rögzíti. A múzeum megvalósulásáról az „alapító”, a kiállítás szervezője és rendezője, dr. Romváry Ferenc művészettörténész így ír: „A pécsi Csontváry Múzeum létrehozásával kulturális életünk nagy adósságot törlesztett. Több évtizedes hányattatás után, a végleges megoldás reményében méltó környezetbe került az életmű egy része, egyúttal a nagy nyilvánosság számára elérhető közelségbe.”

Pécs városa és Csontváry művészete az évtizedek során összefonódott egymással. Nádor Katalin fotói ennek találkozásnak, egy város és egy festő kapcsolatának az első pillanatait idézik fel.
__________

December 6-án Gerlóczy Gábor: Gerlóczy Gedeon – A képmentő építész című könyvét mutatják be szintén a Csontváry Múzeumban. A rendezvényen közreműködnek: Gerlóczy Gábor képzőművész, Jász Attila költő, valamint Getto Katalin és Nagy András, a Janus Pannonius Múzeum munkatársai.



A rendezvény ingyenes. Regisztrálni lehet a csontyvaryma@csemke.hu e-mail címen vagy a 06-30-9219-061-es telefonszámon.