Kárpáti Gábor emlékére

Elment a Mesélő. Vele jártunk Prágában a Hradzsinban és a sörözőkben, tőle tudtuk a cseh Rosenbergek és Schwarzenbergek várainak történetét. Időutazásra vitt minket Pécs belvárosában, a Jakab-hegyen, Pécsváradon vagy éppen az üveghutáknál. Senki nem tudta nála érdekesebben bemutatni a múltat, de történetei sajnos most egy időre véget értek.

KÁRPÁTI GÁBOR Komlón nőtt fel és ott is érettségizett 1962-ben. A prágai Károly Egyetemen szerzett régész-politológus diplomát, és ragyogó nyelvtehetsége segítségével ekkor tanult meg a csehen kívül olaszul, angolul, németül, lengyelül, és spanyolul. Polihisztor műveltségére jellemző, hogy két egyetem (PTE, MOME) több karán is oktatott régészetet, művészettörténetet, valamint építészettörténetet.

Az '50-es években már gyermekként részt vett Dombay János ásatásain (Zengővárkony, Komló-Temetőkápolna, Mecsekjánosi-Római villa). Első régész munkahelye a párgai Nemzeti Múzeum volt (1968-70). Ezután szegődött az akkor legnagyobb vidéki múzeumnak számító, és éppen fénykorát élő pécsi múzeumhoz. Együtt csinált magas kultúrát Andrásfalvy Bertalannal, Kerényi Gáborral, Kiss Attilával, Mándoki Lászlóval, Ujvári Jenővel vagy éppen Romváry Ferenccel. Kisebb pécsváradi népművelői kitérőtől eltekintve (1973-75) nyugdíjazásáig itt is dolgozott.

Neve szinte minden jelentős baranyai régészeti területen, vagy műemlék helyreállításánál feltűnik. Szakterülete a középkor volt, emellett sok római kori és újkori lelőhelyet is feltárt. Kárpáti Gábor találta meg Janus Pannonius feltételezett sírját 1991-ben, a pécsi székesegyház altemplomában, továbbá ő lelte meg a pécsi világörökségi helyszín szimbólumává váló bronz krisztogramot 2001-ben.

Búcsúzunk GÁBORTÓL: Ami elmúlt vissza többé soha nem jő, szívünkben őrizzük emlékét.  

-------------------------

In memoriam GABRIELIS KÁRPÁTI

(Komló, 1943 12 19 – Sopianae, 2022 05 15)

Obiit fabulator clarissimus, quocum Pragae arcem istam „Hradzsin” vocatam tabernasque visitavimus, et qui nos de historia castrorum Rosenbergiorum Schwarzenbergiorumque Bohemicorum docuit; et qui demum in civitate Quinqueecclesiensi, in monte Iacobi, in oppido Pécsvárad aut apud officinas vitriarias tam efficaciter nobis res praeteritas explanavit, ut quidem in illa prisca tempora quasi retrovehi nobis videremur. Nemo etenim fuit, qui tam splendide quam ille de historia narrare potuerit; sed, quod doleas, fabulae illius nunc desiverunt.

Gabriel Kárpáti postquam in oppido Komló adolevisset et ibidem examen maturitatis anno MCMLXII. subivisset, in universitate Carolina Pragensi diploma doctoris de archaeologia et politologia accepit; quo tempore, uti in linguis alienis discendis felicissime progrederetur, praeter sermonem Bohemicum Italice, Anglice, Germanice, Polonice et Hispanice loqui edoctus est. Cum in plurimis scientiarum disciplinis eruditus esset, haud mirum est eum in duabus universitatibus (PTE, MOME), et in iisdem in pluribus facultatibus archaeologiam, historiam artium, ac historiam architecturae professum esse.

Annis inter 1950 et 1960 iam ut puer excavationibus Johannis Dombay adfuit (Zengővárkony, Komló–capella coemeterii, Mecsekjánosi–villa Romana). Primus locus, ubi tamquam archaeologus laborabat, Musaeum Nationale Pragense fuit (1968–1970); postea vero Musaeo Quinqueeclesiensi, musaeo quidem in illo tempore extra Budapestinum in Hungaria maximo, et florentissimo se adiunxit, ubi una cum Bartholomaeo Andrásfalvy, Gabriele Kerényi, Athila Kiss, Ladislao Mándoki, Eugenio Ujvári vel Francisco Romváry de artibus scientiisque excolendis et propagandis optime meritus est. In quo musaeo, si diverticulum Pécsváradiense, ubi annis 1973–1975 erudiendo populo operam daret, excipias, continue laborabat, dum rude donaretur.

In omnibus fere locis archaeologicis praecipuis Baranyensibus, vel ad omnia fere monumenta restaurata nomini suo GABRIEL KÁRPÁTI laudem conciliavit; cui etsi aevum medium, cuius aetatis exepertissimus fuit, in primo loco haberetur, multa praeterea monumenta Romana immo etiam aevi recentioris ab eo effossa sunt.

Iam GABRIELI valedicamus: quod enim praeteriit, iam numquam redibit; memoriam vero eius in animis nostris reconditam fideliter conservemus.

-------------------------

KÁRPÁTI GÁBOR díjai, kitüntetései

- A Magyar Állam Tanulmányi Ösztöndíja (csehországi egyetemi tanulmányokra) 1958-1968.
- Pécs Város Pro Urbe díja

KÁRPÁTI GÁBOR jelentősebb régészeti feltárásai:

1970–'75 Pécsváradi erődített monostor ásatásának segédrégésze
1977–'78 Pécsi Irgalmasok Kórházában, a középkori Szent László Karmelita kolostor
1976–'79 Pécsi Ferences kolostor szentélyének feltárása (szentélyalapjai mai is láthatók)
1976–'79 Pécs, Memi pasa fürdő feltárása (Gerő Győzővel)
1966–1988 Pécs-Jakabhegy, Pálos kolostor feltárása és konzerválása
1976, 1985-89 Pécs, Szent Tamás dominikánus kolostor feltárása
1983, 1996-97 Pécs, Szent Ágoston kolostor és templom feltárása
1991 Janus Pannonius sírjának feltárása a Pécsi Székesegyház altemplomában
1995–96 Teréz u. 9, Jókai utca 11. „Római udvar” insula feltárása és részleges bemutatása
1993–95 Kereskedők háza (Rákóczi u. 55) római közfürdő feltárása és a központi épület bemutatása a római szinten
1993–98 Rákóczi út Matáv épület, a római fórum részletének feltárása és megmentése a pince szinten, a parkolóban római városrész bemutatása a burkolatban és egy fürdő hipokausztumos részletének megmentése és bemutatása
1998–2001 Az I. (Péter-Pál), a IV., V. és XIX. számú sírkamrák kutatása a világörökségi területen
1999 Pusztabánya koraújkori üveghuta feltárása, bemutatása másolatának felépítése és működtetése a Magyar Üvegművészek Szövetségének segítségével

KÁRPÁTI GÁBOR fontosabb kiállításai:

„Pincefeltárás és régészet” (1981)
„Pécs a középkorban” (1985)
„A pécsváradi kolostormúzeum” –állandó kiállítás (1988)
„Az üveg (Baranyai és pécsi üvegtörténet)” (1991)
„A kereszténység 2000 éve Baranyában” – Pécsváradi vár” (2000)

KÁRPÁTI GÁBOR fontosabb publikációi:

KÁRPÁTI GÁBOR: Középkori kutak Pécsett I. in: Uherkovich Ákos (szerk.): JPMÉ, 23. 1978. 165-192. Pécs. (Mittelalterliche Brunnen in Pécs I. 183-184.)
KÁRPÁTI GÁBOR: Középkori kutak Pécsett I. in: Uherkovich Ákos (szerk.): JPMÉ, 28. 1983. 99-115. Pécs. (Mittelalterliche Brunnen in Pécs II. 108.)
KÁRPÁTI GÁBOR: Elpusztult középkori települések Pécsváradon. in: Uherkovich Ákos (szerk.): JPMÉ, 28. 1983. 117-130. Pécs. (Zerstörten mittelalterlichen Siedlungen in Pécsvárad. 120.) u.a.: in: Füzes Miklós (szerk.): Pécsvárad. 2001. 91-96. Pécsvárad.
KÁRPÁTI GÁBOR: Szerzetesrendek megtelepülése a középkori Pécsen. in: Uherkovich Ákos (szerk.): Dunántúli Dolgozatok © Történettudományi Sorozat. 3. 165-176. Pécs.
KÁRPÁTI GÁBOR: Bronzfibula Zengővárról. in: Romváry Ferenc (szerk.): Pécsi Szemle, tavasz-nyár I. évfolyam 1998. 11. Pécs.
KÁRPÁTI GÁBOR: Hová temették Janus Pannoniust? in: Romváry Ferenc (szerk.): Pécsi Szemle, tavasz-nyár I. évfolyam 1998. 21-27. Pécs.
KÁRPÁTI GÁBOR: Janus Pannonius feltételezett sírhelye? in: Jankovits L. – Kecskeméti G.: Janus Pannonius és a humanista irodalmi hagyomány. 1998. 41-49. Pécs.
KÁRPÁTI GÁBOR: A kereszténység és államiság története Baranyában. in: Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában. 2001-2002. 41-49. Pécsvárad. (Die Geschichte des Christentums und der Staatlichkeit in Baranya. 50-51.) (Christianity and Statehood in the Baranya Region. 52-53.)
KÁRPÁTI GÁBOR: Kommentárok a pécsváradi bencés apátsági kolostor alapítóleveléhez. in: Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában. 2001-2002. 55-60. Pécsvárad. (Kommentare zur Gründungsurkunde des benediktiner Kloster von Pécsvárad. 61.) (A Commentary of the Founding Document of the Benedictine Abbey of Pécsvárad. 62.)
KÁRPÁTI GÁBOR: A bencés kolostor építéstörténete. in: Füzes Miklós (szerk.): Pécsvárad. 2001. 53-66. Pécsvárad.
KÁRPÁTI GÁBOR: A jakabhegyi pálos kolostor. in: Füzes Miklós (szerk.): Kővágószőlős. 2001. 51-59. Kővágószőlős.
KÁRPÁTI GÁBOR: A pécsi V. számú sírkamra. in: Merhán Orsolya (szerk.): Műemlékvédelem. 3. 2002. 142-144. Budapest.
KÁRPÁTI GÁBOR - Gábor Olivér: Régészeti ásatás a Jókai utca 13. szám alatt. in: Romváry Ferenc (szerk.): Pécsi Szemle ősz/2004. 11-15. Pécs.
KÁRPÁTI GÁBOR - Gábor Olivér: The Buildings and Frescoes of the Early Chirstian Cemetery in Pécs. in: The Autonomous Towns of Noricum and Pannonia. (Pannonia II.) Situla 42. 2004. Ljubljana. 287-290.