Kovács András: A pécsi szőlőművesség történeti néprajza – a tervezett kritikai kiadás módszertana

Gábor Olivér – Iványi Emese – Kraft János – Kurucz Réka – Pásztor Andrea

DOI: https://doi.org/10.62148/JPME.2026.11

Kulcsszavak: Kovács András, szőlő, bor, Pécs

Kivonat: Kovács András 1965-ben írta meg A pécsi szőlőművesség történeti néprajza c. disszertációját. Ebben a műben ma már pótolhatatlan mennyiségű információ van összegyűjtve a város egy elfeledett korszakáról, amikor a Mecsek még egyike volt az ország három legfontosabb borvidékének, és amikor a szőlő meg a bor szinte a legfontosabb megélhetési forrást jelentette itt. A disszertáció nagy részét kitevő 18–19. századi pécsi soknemzetiségű szőlész és borász világ újrafelfedezése azonban sokrétű geológiai, régészeti, újkortörténeti, néprajzi és borászati szempontú magyarázatot igényel. E kritériumokat szem előtt tartva szándékozunk aktualizálni és közreadni Kovács András egykori dolgozatát. Ezt a tervezett munkát mutatjuk be a jelen cikkben, nem elfeledve azt a tényt, hogy a világ második legöregebb szőlőtőkéje éppen Pécsett maradt fenn.

Letöltés

Hogyan kell idézni: GÁBOR O. – IVÁNYI E. – KRAFT J. – KURUCZ R. – PÁSZTOR A. 2026: Kovács András: A pécsi szőlőművesség történeti néprajza – a tervezett kritikai kiadás módszertana. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 59 (2026) 219–229.