Március
28csütörtök
29péntek
30szombat
31vasárnap
01hétfő
02kedd
03szerda
04csütörtök
05péntek
06szombat
07vasárnap
08hétfő
09kedd
10szerda
11csütörtök
12péntek
13szombat
14vasárnap
15hétfő
16kedd
17szerda
18csütörtök
19péntek
20szombat
21vasárnap
22hétfő
23kedd
24szerda
25csütörtök
26péntek
27szombat
28vasárnap
29hétfő
30kedd
Hírek
2020.04.15.
Digitális barangolás a múzeumban 26.
Az újkőkori (neolit) táplálkozást ismertető sorozatunk zárásaként a korabeli sörfőzés rejtelmeibe avatjuk be az Olvasót.
MAJDÁN MIRA: Újkőkori táplálkozás III.
A Közel-Keleten már a legkorábbi újkőkori lelőhelyeken (például az izraeli Raqefet barlangban) kerültek elő arra utaló nyomok, hogy őskori elődeink próbálkoztak alkoholkészítéssel. Néhány elmélet szerint a földművelés kialakulását és gyors elterjedését is a (rituális?) alkoholfogyasztás népszerűsége segítette elő. Az őskor sör magas tápanyagtartalmú ital lehetett, nem véletlen, hogy Egyiptomban és Mezopotámiában fizikai munkát végző emberek fejadagjaként, sőt akár fizetségeként is használták.
A sörkészítés manapság is egy több állomásos folyamat, melynek során a gabonafélét malátázzák, majd a nedves malátát kiszárítják, barna sörök esetén pörkölik is. Melegítéssel cefrét készítenek belőle, ezt komlózzák majd erjesztik. Ez a fajta eljárás részben már a középkori Európában kialakult, részben az ipari forradalom alatt tökéletesedett ki – különös tekintettel a szűrési, színezési, palackozási és tartósítási fortélyokra.
Korábbi időszakokban, például a neolitikumban valószínűleg kevésbé bonyolult módszereket alkalmaztak. A gabonamagokat összezúzták, vízzel felöntötték, ízesítőanyagokat adtak hozzá, és hagyták megerjedni.
Hozzávalók
Maláta
A nyugati típusú sör alapja általában a csíráztatott gabonaféle, vagyis a maláta. Ez manapság legtöbbször árpa, de hagyományosan lehet búza, köles, sőt zab és rozs is. A malátázási folyamat lényege, hogy a gabonában található keményítő cukorrá alakuljon át, ami aztán meg tud erjedni.
Jellegzetes különbség a nyugati típusú sörökhöz képest, hogy az Ázsiában rizsből készült alkoholféléket nem malátázzák. A rizst általában előfőzik az erjesztéshez. Az amerikai kontinensen kukoricából készült hagyományos sörök esetén pedig emberi nyál indítja be az erjedést – a kukoricaszemeket megrágják, vagy megköpködik.
Kenyér
Egy egészen érdekes alapanyaga lehet a sörkészítésnek a soknapos kenyér. Ehhez természetesen hagyományos kovászos kenyérre van szükség. A kenyérdarabokat vízbe áztatták és hagyták megerjedni. Egyiptomban datolyával és datolyalevéllel ízesítették. Ezt a sűrű italt nádból készült szívószállal fogyasztották, hogy a nagyobb tésztadarabkák az edényben maradjanak, hiszen szó szerint folyékony kenyérről beszélünk.
Az újkőkornál ugyan kicsit fiatalabb forrásaink vannak erről a sörféléről, de nincs okunk kételkedni benne, hogy készítése régebbi hagyományokra nyúlik vissza.
Ízesítőanyagok
A komlót egészen a középkorig nem használták a sörfőzésben, helyette más növényekkel ízesítették a söröket. A neolit kori Kínában például a Jób könnye nevű kölesfélével, egy uborkához hasonló zöldséggel, a kígyótökkel és jamgyökérrel készült a sör. Európában is jellemzően keserű gyógynövényeket hasznosítottak a sörkészítésnél, például gyermekláncfüvet, bojtorjánt, körömvirágot, orvosi pemetefüvet, kerek repkényt, ürömféléket, cickafarkfüvet vagy hangát, sőt akár borókabogyókat és ágakat.
Ezek a keserű hozzávalók egyrészt tompítják a maláta édességét, másrészt antibakteriális hatásúak és valamennyire segítenek a tartósításban is.
A komló nélkül főzött sörök sokkal rövidebb ideig eltarthatóak, mint a komlózottak. Ezért egyrészt biztosan sokkal frissebben fogyasztották a sört, másrészt a tartósság kedvéért valószínűleg igyekeztek jóval magasabb alkoholfokú italokat előállítani.
Korábbi cikkek a témában:
Majdán Mira: Újkőkori táplálkozás II.
Majdán Mira: Újkőkori táplálkozás I.
______________
Kiállítások
2023.12.07. - 2024.05.15.
Eredet és ellentmondás
Válogatás Bocz Gyula szobrászművész életművéből. A tárlat különlegessége, hogy a művész számos rajza is látható, melyek eddig még soha nem szerepeltek kiállításon.
Kiállítások
2023.12.01. - 2024.05.19.
„Ködképek a kedély láthatárán”
A Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből összeállított időszaki kiállítás az egykor Pécsett alkotó 19. századi művészek műveit, pécsi városképeket, valamint a korszak pécsi polgárainak portréit mutatja be.